Émile Zola bejegyzései

Egy szakdolgozat és egy államvizsga között sikerült elolvasnom egy egész komplett könyvet, bár meg kell hagyni, nem volt olyan élmény, mint amilyenre számítottam.

Zola Tisztes úriházánk főszereplője Octave, egy vidékről Párizsba felköltözött fiatalember, aki a fővárosba érkezését követően szobát vesz ki egy középosztálybeli házaspárnál. A házaspár egy nagy, többemeletes házban él, ahol sok más lakó is 'tengeti' életét. Octave kezdetben el van bűvölve a ház lakóitól, hiszen ott mindenki tisztességes és tiszta, úri és illedelmes, mindenki egytől-egyig büszke a becsületére. Aztán ahogy estélyekre látogat, majd a férjük távollétében az időt múlató asszonyokhoz, egyre inkább rájön, hogy a kifelé mutatott erkölcsösség mögött a legtisztességtelenebb magatartás bújik meg, szinte minden esetben. Mindenki mindenkivel lefekszik, a házas felek harmadik személyekkel, az urak a cselédekkel, ha éppen a szeretőjük nem ér rá, és minden a pénz körül forog. Mennyi az éves bevétel, mennyi a hozomány, mire mennyit költenek, mennyi a fizetés, és így tovább. Egymást állandóan megszólják, miközben a saját házuk táján is lenne mit rendbe tenni. Van itt leszbikus kapcsolat, teherbe ejtett, a sötét és hideg szobában titokban megszülő cselédlány, örökség feletti marakodás, tisztességtelen házassági ajánlat, örömlányok, koszos alsóneműk, hitét vesztő pap, in flagranti tettenérés, meg amit csak el lehet képzelni.

Egy bajom volt igazán a könyvvel, méghozzá, hogy Zola a mindent átszövő tisztességtelenséget elemi erővel akarta ábrázolni, azonban nekem valahogy ez mégsem 'jött át'. Talán túl tömény lett, és emiatt nem sikerült igazán katartikus magasságokba emelkedni. Ami azonban kimondottan tetszett, az a cselédek kontrasztja az uraságokkal. Míg utóbbiak úgy tesznek, mintha, és még szavakban is inkább körülírják a dolgokat, addig a cselédek kendőzetlenül beszélik ki munkáltatóikat, mindenre kiterjedő részletességgel, és a legkisebb finomkodás nélkül.

Rossz semmiképpen sem volt (még ajánlom is), de azért több is lehetett volna benne. Vagy talán csak a hasonló alapvetésű filmek után nem ütött akkorát?