állam bejegyzései

Folytatom a legutóbb megkezdett téma boncolgatását.

15. A közszféra bérkiadásainak átalakítása

Ez nyilvánvalóan a szokásos, kormányváltás utáni tisztogatás szépen megfogalmazott bejelentése. Nem szép akkor, ha az egyes alkalmazottakat pusztán azok politikai nézetei miatt váltják le/küldik el, viszont szép, ha azokat eresztik szélnek, akik nem érdemeik, hanem rokoni kapcsolataik miatt dolgoznak ott, ahol. Fordítva viszont nem szép, ha a leváltottak helyére pusztán az alkutyákat ültetik, és nem szakembereket. Mellesleg nekem már a Heti Válasz főszerkesztője (az első Orbán-kormány egyik szóvivője) feleségének a közlönykiadó élére való kinevezése sem szimpatikus, bár a szakmai kvalitásairól fogalmam sincsen. Másrészt a bérkiadások átalakítása remélhetőleg valami igazságosabbá tételt is jelent, például a teljesítmény- és felelősségarányos keresetet a címhez kötöttel szemben.

16. A kiadások felülvizsgálata az alapoknál és a tárcáknál

Azt már bejelentették, hogy lehet elfelejteni a céges mobilt, laptopot és új bútorzatot, és ha a többi téren is hasonló szigor lesz, akkor talán gátat lehet szabni annak az ordenáré pazarlásnak, ami az újságolvasó ember figyelmét eddig egyszerűen nem kerülhette el. Remélhetőleg sok bilincs is kattan majd a felülvizsgálat nyomán, mivel biztosan lesz az eddigi beszerzések között pár olyan, ami felveti a hűtlen kezelés gyanúját.

17. A külső megbízások felülvizsgálata

Lásd előző pont, azzal a kiegészítéssel, hogy itt nyilván még több bilincs fog kattanni, na meg azzal a kiegészítéssel, hogy remélhetőleg eztán nem a másik oldal haverjai fognak zsírosodni, hanem valóban az ország gazdasági lehetőségei és az állampolgárok érdekei fognak dominálni. Naiv vagyok, tudom, de ne felejtsük el, hogy ha most a FIDESZ elbassza, megy az MSZP után a süllyesztőbe, és jönnek a noname pártok (vagy a JOBBIK).

18. A költségvetési szférában a 98%-os adókulcs bevezetése a 60 napon túli végkielégítések esetében

Másik jó módszer a kicsivel a választások előtt — nyilvánvalóan a zsírosbödönből markolás céljával — megkötött szerződések kiherélésére, és abszolút egyetértek vele. Olyannyira, hogy én ezt legalább 5 éve pofázom, és erre legalább kéttucatnyi tanúm is van. Igaz, én egy kissé megengedőbb voltam, és 90%-os adót javasoltam, és azt is a 2 milla feletti fizetésekre, de az éppen a következő pont.

19. Havi bruttó kétmillió forint fizetési plafon bevezetése az állami szférában, beleértve a jegybankot is

Szóval mindig is azt szajkóztam, hogy kétmillió forint feletti fizetésre egyszerűen nincs szükség. Nincs olyan életvitel, amit ennyi pénzből, akár 5 gyerek mellett is ne lehessen finanszírozni, legyen szó 500 négyzetméteres ingatlanról meg zsákuziról. Na jó, persze, hogy van olyan, de az nem az adófizetők pénzéből finanszírozandó. Ezért hát azt mondtam, hogy lehet állami céget vezetni, meg lehet sokat is keresni, de a 2 millió feletti rész adózzon 90%-kal, és akkor a fíling megvan, a pénz meg marad a kasszában. Akinek meg nem tetszik, annak — Ferenc testvér nyomán — lehet menni. Tucatnyian vállalnák be szerintem a MÁV-ot is havi kétmillióért.

20. 15%-os bértömegcsökkentés a közszférában (260 igazgatósági hely megszüntetése)

Elképzelhető, hogy eztán mindenki 15%-kal kevesebbet fog keresni, de ez a mondat nem ezt jelenti (ne felejtsük el, hogy bővebbet még nemigen tudni). A bértömeg az összes alkalmazott bérének összegét jelenti, beleértve az osztályvezetőket is, és mivel magyarázatként ott szerepel, hogy 260 igazgatósági helyet szüntetnek meg, ha ezt az összeget kivonom a bértömegből, és az egészet visszaosztom 260-nal kevesebbel, akkor az jön ki, hogy a kalitkás kisasszony a hivatalban ugyanannyit fog keresni. Nem kell kötözködni, ezt nem matematikailag értem, aki meg érteni akarja, az érteni is fogja.

21. A pártok költségvetési támogatásának mértékét 15%-kal tervezik csökkenteni

Helyes is, meg nem is. Helyes, de csak akkor, ha közben engedélyezik a külső támogatók bevonását, egy bizonyos plafonig (afelett törvénysértés lehetne), hogy ne az állampolgárok finanszírozzák ezt is, viszont nem helyes, mivel a sokból 15% nem olyan eget rengető, mint az alig-aligból, a kis pártok pedig így hogyan veszik fel a versenyt a nagyobbakkal?

22. Felügyelők kiküldése a jelentős közpénzekkel gazdálkodó intézményekhez

Abszolút helyes, eddig ilyen miért nem volt? (Igaz, ez áttételesen azt is jelentheti, hogy a kormányzó párt embereit ültetik a (független) közintézmények vezetőinek nyakára). De hát azért mégiscsak a mi pénzünkről van szó, vazzeg!

23. Bútor-, telefon-, gépkocsivásárlás-, illetve cserestop a közszférában

Erről már írtam fentebb. Le a kalappal!

24. Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállítása

Oké, örülünk, de mi az? Ja, biztos az, ami majd megveszi az elúszott hitelesektől a lakásukat, majd bérbe adja azoknak, így nem kerülnek utcára. Ha stimmel, akkor helyes.

25. Banki különadó bevezetése

Emlékszünk arra a hitelre, amit a Gyurcsány-kormány nem vet fel, mert minket csak a válság szele érint, aztán miután nem vette fel, vagy 600 milliárdot rögtön oda is adott  belőle a — válságot okozó, és mellesleg külföldi tulajdonú — bankoknak, hogy azok abból adjanak a vállalkozásoknak mentő hiteleket, és amit aztán ezek a bankok szépen benyeltek? Tudjuk, hogy a kamatmarzs (a betéti- és hitelkamatok közti különbség) nálunk extrém magas, amiből az következik, hogy bankot alapítani nálunk nagyon nyereséges vállalkozás? Na, akkor biztosan nem tiltakozunk, amikor végre eljött a visszafizetés ideje. Bírtam egyébként, hogy a még-meg-sem-várjuk-mi-lesz-de-máris-tiltakozunk banda mekkora pofont kapott, mert nyomban elkezdett károgni, hogy láthatatlan kéz meg úgyis meg úgyse, erre az angolok bejelentették, hogy jó, akkor most ők is bankadót vezetnek be. Hoppá! Felköpünk a levegőbe, aztán aláállunk? Hehe.

26. Csak forint alapon lehessen bejegyezni jelzáloghitelt

Ezt a gazdasághoz nálam jobban értők majd kielemzik, de a kormány nyilván védeni óhajtja a rulettkerékbe fejest ugrani kívánó leendő hiteleseket — főleg önmaguktól.

27. Másodlagos élelmiszer-vizsgálat

Éljen-éljen, ez a második kedvencem. Miután 1000 tonna számra zabáltatják fel velünk az élelmiszer-hulladékot meg a kimondottan emberi fogyasztásra alkalmatlan alapanyagokból készült élelmiszereket, valóban itt volt már az ideje egy hasonló intézkedésnek. Ne csak a külföldi gyárban vett minta, hanem a határon átjött kamionból vett (vagy a boltok polcaira kikerült árukból vett) minta is játsszon. Hosszú távon remélhetőleg az egészségügyi kiadásaink is csökkennek ettől.

28. Moratórium elrendelése a közüzemi díjak emelését illetően

Szerencsére ott nem tartok, hogy ne tudjam kifizetni a számláikat, anyámék viszont ezért hagytak fel a családi jövedelem gerincét jelentő vállalkozásukkal (ami viszont nagyon energiaigényes volt), és nyilván sokaknak jól jön ez az intézkedés. Ha valakinek nem elég a monopolhelyzetben levő vállalkozása segítségével a kiszolgáltatott emberekből kisajtolt nyereség, adja el a cégét annak, akinek a kevesebb NYERESÉG is megteszi.

29. Kilakoltatási moratórium elrendelése december 31-ig

Ilyen krematórium vagy mifene eddig is volt, de — azt hiszem — csak április 15-ig, hogy a hóba azért tényleg ne lehessen kirakni senkit. Sokat nem tudok hozzátenni. Ez az intézkedés szocialistább az MSZP legszocialistább intézkedésénél is, viszont az önhibájukból tragikus helyzetbe kerülőket nem az államnak és nem ilyen módon kell megmenteni az utcára kerüléstől. És ha lejár ez az oratórium, utána mi lesz? Vagy addig megoldódik a helyzet?

No, erről egyelőre ennyit, mert sok-sok téma van még a tarsolyban, és azoknak is kell a hely a monitoron.

Már elég sok idő eltelt azóta, hogy Orbán Viktor bejelentette ezt a bizonyos 29 pontot, de sajnos azóta sem nagyon tudni róluk bővebbet, pedig azért nyilván kíváncsi lenne rájuk a magyar társadalom. Engem azonban ez nem tart vissza attól, hogy röviden kommetáljam őket, aztán ha majd életbe lépnek, talán visszatérek némelyikre.

1. A cégek nyeresége utáni adó 19%-ról 10%-ra csökkentése az évi 500 millió forintos árbevétel alatti cégek esetében

Erről már az is elhangzott, hogy a mostani, 50 milliós határra vonatkozó szabályok mellett történik a csökkenés, meg az is, hogy így, ahogy van, 9%-kal kisebb lesz a társasági adó (és nyilván az SZJA is, egyéni vállalkozók esetében). Előbbivel az a baj, hogy nemigen tudja igénybe venni senki, mert egy csomó feltétele van, a megspórolt adót meg csak bizonyos dolgokra lehet felhasználni. Utóbbi viszont szimpatikus, ráadásul a szélsőjobb multikkal szembeni ellenérzését is kielégítheti, meg eleve, versenyképesebbé teszi azokat a kisvállalkozásokat, amik az foglalkoztatottak nagyobb hányadát teszik ki.

2. Az egykulcsos, 16%-os SZJA bevezetése (az adójóváírás megszüntetése)

Ez az intézkedés igen sok embernek nem tetszik, köztük nekem sem. Először is, nem értek egyet az egykulcsos adóval, eddig sem tettem, mert aki többet keres, az igenis progresszíven fizessen több adót (az egy kulcs mellett is többet fizet, hiszen több a jövedelme, de ez jelentős csökkenést jelent). Másrészt az adójóváírás kivezetése is problémás, hacsak nem kerül be a rendszerbe valami, ami kompenzálja azt, hiszen így akár a legkisebb jövedelműek is adóznak majd. Értem én, hogy túl kevés ember tart el túl sokat, de azokat ne taszítsuk már még mélyebbre, akik így is a béka segge alatt tengődnek. Ez ráadásul csökkenti a fogyasztást is, az pedig a nyereségadó és ÁFA bevételeket. Bízom benne, hogy aki kitalálta ezt, az számol a többi hatással is. A szuperbruttósítás megszüntetése viszont még így is örömteli, mivel az a könyvelői és bérszámfejtői szakma megszopatása volt.

3. A kis- és középvállalkozásokat terhelő adók közül 10 eltörlése

Abszolút helyes, már csak azt kellene tudni, melyikek azok. A munkaadói és munkavállalói járulékot, meg a vállalkozói járulékot már a Bajnai is eltörölte (pontosabban hozzáadta az egészségbiztosítási járulékhoz), ezekről tehát nem lehet szó. Van még bőven belőlük, de vajon melyik 10 lehet? 10 önálló vagy 10 önálló névvel rendelkező? Mert például a telefonadó csak nyűg, de nem hoz sok bevételt (különben pedig 4 másik adónem együttese), a cafeteria adói romba döntik az ország gazdaságát (mivel egy csomó mindenki egyszerűen megvont minden béren kívüli juttatást az alkalmazottaitól), az ilyen gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja (és hasonlók) meg olyan keveseket érintenek, hogy azok eltörlésétől nem nagyon lélegezhetünk fel. Azt hiszem, mind közül ez a kérdés izgat a legjobban.

4. Az adórendszeren kívüli kereset fogalmának bevezetése

Korrekt. Arról van szó (tudtommal), hogy ha valaki például ház körüli munkákra felvesz valakit (bébiszitter, kertész, takarító, stb.), és annak fizetést ad, akkor ne kelljen már megint adót fizetni azután a pár ezres után. De az is lehet, hogy tévedek, és ez a pont egészen mást takar. Nagyon más nemigen lehet. Ez a — 16%-os SZJA mellett — a középosztályt erősíti, abból is inkább a felső-közepet, tehát olyan sokakat szintén nem érint, de azt azért tudni kell, hogy minden társadalmat a középosztály tart el, mivel az tud (több) adót fizetni. Ilyen értelemben a 2. pont sem olyan vészes, de azért azt ne má'.

5. Az egyenes ági vagyonmozgásra vonatkozó adózás megszüntetése.

Öröklési illeték sutty, ajándékozási illeték huss. Meg még ki tudja, mi minden. Azt hiszem, erre rosszat nemigen lehet mondani. Sokak panasza volt eddig is, hogy az adózott jövedelemből vásárolt vagyontárgyak megszerzése után megint adót kell fizetni, ha azt egy családtagnak átadjuk, és ez egy moslék dolog. Valóban az VOLT.

6. A beruházásokhoz kérendő 51 engedély harmadának eltörlése.

Helyes, mert ez is egy nonszensz volt. Számtalan embert az tartott vissza a vállalkozástól, hogy megtudta, mi mindennek kell megfelelnie, hány helyre kell mennie, hogy egyáltalán belefoghasson valamibe. Nekem is van hasonló tapasztalatom, mert hallottam, mit kell művelni ilyenkor. Az egyik illető el is intézte, hogy "akkor ott egye meg a rosseb az egészet" felkiáltással, és mégsem csinált inkább semmit. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy kevesebb feltételnek kell megfelelni (biztonsági, egészségügyi, közegészségügyi, HACCP, stb.), de ha kevesebb az engedély, kevesebb a hivatalnok, kevesebb a bürokrácia, és a mutyi lehetősége is csökken. Szóval nagyon hasznos intézkedés.

7. Az egyszerűsített foglalkoztatás feltételeinek megetermtése

Ezt nem is értem, hiszen egyszerűsített foglalkoztatás most is van, igaz csak a szélhámoskodásra jó. Majd megtudjuk, mit kell ezen érteni.

8. Az ingatlan-bérbeadáshoz ne kelljen vállalkozónak lenni

Szintén nem értem, mivel most sem kell, elég kiváltani egy adószámot (ami nem azonos a mindenki által birtokolt adóazonosító jellel), és kicsit máshogy kell adózni. Nyilván arra gondolnak, hogy ezt se kelljen, elég legyen csak beírni az adóbevallásba az éves bérbeadós jövedelmet, azt' bóbi. Ebben az esetben ez a bürokráciát csökkenti, azaz helyes.

9. A szabad gyümölcspárlat készítés joga.

Amivel remélhetőleg nem jár együtt a szabad forgalmazás joga is, mivel akkor elég sok haláleset fordulna elő. Nem mindenki ért ám ahhoz, viszont aki igen, annak ezentúl nem kell sutyiban, a szomszédok feljelentésétől tartva kivitelezni ezt. Annak ellenére, hogy sok kockázattal jár ez az intézkedés (remélem, odafigyelve iktatják törvénybe), csak tapsolni tudok hozzá. Ide veletek, nagypapa-törkölyök!

10. ÁFAmentes adományozás

A Gyurcsány-Bajnai kormányok számos moslék intézkedést hoztak, amik közül — azt hiszem — ez volt a legordenárébb: ha bármit is adományoztál bármilyen szervezetnek, ki kellett fizetned az adomány után az ÁFÁ-t, mintha eladtad volna. Következésképp nem adományoztál, a segélyszervezetek bevétele lecsökkent, a segélyezettek pedig nem kaptak annyit, mint korábban, esetleg kevesebb emberhez jutott el a segítség. Ha elkezdeném ezt elemezni, akkor csúnya dolgokat írnék le, ezért inkább elég legyen ennyi, úgyis mindenki érti, miről van szó.

11. A kistermelők élelmiszer-termelési, -feldolgozási lehetőségeinek jelentős könnyítése.

Bármiből is fog állni ez, csak támogatni tudom. Ha több ember tud majd érvényesülni az élelmiszer-piacon, és kevesebbeket nyomhatnak el a nagy (sok esetben külföldi tulajdonú) gazdaságok, akkor kevesebb embernek is lesz szüksége külső segítségre, többen dolgoznak, stb. stb.

12. A Széchenyi-kártya hitelkeretének 50 millió forintra emelése

Bár én nem vagyok híve a hitelnek, sőt, soha nem is volt és nincs is hitelem, aki a felvett pénz befektetésével több pénzt termel, mint a visszafizetendő tőke és a kamat együtt (azaz jól tud bánni a hitelével), annak legyen meg a lehetősége. Ha pedig ez uniós pályázathoz kell önerőként, és emiatt sokkal több forrást tudunk megszerezni országos szinten, akkor még tapsolok is hozzá (és iszom egy korty frissen főtt beszerzett pálinkát).

13. Az uniós források radikális átrendezése a kis- és középvállalkozások javára

Csak üdvözölni tudom, mivel a multik sok esetben csak növelték a segítségükkel a befolyásukat, aztán ha mégsem érezték kifizetődőnek a magyarországi jelenlétet, egyszerűen leléptek. Szerintem hasznos a magyar tulajdonú vállalkozások sokaságát támogatni (bár a külföldi kisvállalkozások is nyugodtan kaphatnak), mert akkor vélhetőleg több pénz marad a magyar gazdaságban. Nem tagadom le azt sem, hogy némi önös érdek is van bennem, hiszen én is egy mikrovállalkozás vezetője vagyok, bár pályázni még nincs lehetőségünk. De egy-két év, és remélhetőleg lesz önerőnk is, és eredményeket is tudunk felmutatni, mert lenne hova költeni a pénzt. Új számítógépek kellenének, a leendő alkalmazottainknak is kell majd eszköz, le kellene cserélni az irodagép állományunkat, meg aztán a távlati tervekben ott a saját tulajdonú iroda meg esetleg más könyvelőirodák felvásárlása is.

14. Költségstop az állami intézményeknél

Ha a hatékonyságuk nem csökken ettől, akkor csak támogatni tudom.

Folytatása következik