Coca Cola bejegyzései

Este végre hazajöttem, de mivel baromi álmos vagyok, most csak egy rövid véleményt szeretnék megfogalmazni Lengyelországgal kapcsolatban, a többit majd részletekben elmesélem.

Szóval Lengyelország egy csodálatos hely, Szlovákiából érkezve pedig kész felüdülés. Olyan, mint Magyarország, csak kicsit nagyobb, de sokkal kulturáltabb kinézetű (már amit láttam belőle). Vidéken az a meglepő, hogy baromi nagyok a házak. Én kicsiny(nyé tett) hazánkban elég sok helyen jártam turisztikai célból, de ezek között nemcsak nagyvárosok, hanem Isten háta mögötti kis községek is voltak szép számmal (köztük a 90 lakosú Garáb, vagy a 6 lakosú Szanticska), és bízvást állíthatom, hogy nálunk vidéken inkább a szegénység a szembetűnő, nem pedig a 200 nm-es családi házak tömkelege. Persze lehet, hogy mi Lengyelország gazdagabb részén buszoztunk keresztül Krakkóig, ezt nem tudom.

Krakkóban azt vettem észre, hogy az üzletek nagy része ugyanaz, ami nálunk is van, persze számomra ismeretleneket is láttam. Olyan 70% az egyezőség. Az emberek ugyanúgy öltöznek, mint nálunk (főleg a fiatalok), ugyanúgy plázáznak, Tescoznak. Az élelmiszer- és ruhaárak nagyjából megegyeznek, mást meg nem néztem, és ugyanúgy tele van minden óriásplakátokkal. DE...

... Krakkó utcáin szinte semmi szemét nincs (vidéken sem), de még eldobott csikket is alig láttam.

... a turisták által leglátogatottabb környéken folyamatosan rendőrök cirkálnak, és amint valami szabálytalan dolgot tapasztalnak, azonnal intézkednek. Ez nekem nagyon tetszik, még annak ellenére is, hogy kis híján mi is majdnem megjártuk. Egyik este a társaság egy része az utcán sörözött, amire rögtön ránk cuppant két 150 kilós csupa izom rendőr, és csak az mentett meg a foganatosítástól, hogy a kiszúrt srác tudott lengyelül annyit, hogy "magyar vagyok". Cserébe megelégedtek a pia azonnali kukába dobásával, majd tovább is mentek.

... egyébként ez a következő nekem nagyon tetsző dolog. Ha magyar vagy, minden szebb és jobb számodra. "Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát" - mint tudjuk, és ezt ők a mai napig jegyzik, és szem előtt tartják (annak ellenére, hogy a viszonosság nem hinném, hogy megvan). A legutolsó kis diszkópatkány is, amikor megtudta, hogy magyarok vagyunk, azonnal jött haverkodni, kérdezgetni, iszogatni. Ez nagyon imponált nekem.

... a rendről még annyit, hogy a buszon alig lyukasztottuk ki a jegyet, azonnal jöttek is az ellenőrök. Ott rendőrökkel járnak, és iszonyú nagy a büntetés. Nappal eszünkbe sem jutott bliccelni, de mint írtam, ezt jobban is tettük. Ha át akarsz menni az úttesten, amint a zebrához érsz, az első autós azonnal lelassít, majd megáll. Ez minden zebránál minden autóssal így történt. A buszok, villamosok mindenkit bevártak, még akkor is, ha az illető 10-20 méterről sietett, nem úgy, mint nálunk. Egyetlen taxis sem vett föl 5 embert, még extra pénzért sem, mert féltek a rendőrségtől. Ez annak ellenére, hogy kényelmetlen volt számunkra, nagyon becsülendő. Minden árus azonnal, beütötte a pénztárgépbe a vásárlást, és sehol sem próbáltak lehúzni.

... a szórakozóhelyeken mindenki beszélt angolul legalább alapszinten, de még a koldusok (az a kevés, akivel találkoztunk), is angolul kunyerált.

Szóval maximálisan le vagyok nyűgözve, kár, hogy mi nem ilyenek vagyunk, pedig ez a pár apró dolog sokkal élhetőbbé tenné ezt az országot is.

Láttunk lengyel melegeket is, sőt, az újságosnál a kirakatban van melegpornó lap is, tehát annyira talán nem durva ott a melegek helyzete, mint azt némelyek hangoztatják. Persze ez csak a felszín, szóval lehet, hogy a mélyben azért durvább a helyzet.

Viszont borzalmasak az élelmiszereik. Olyan szar hamburgereket ettem, hogy csak na, nem is beszélve a különféle üdítőkről és ízesített ásványvizekről, amik rendkívül okádékok. A szlovák Coca-Colának gyengébb az íze, mint a magyarnak, a lengyelnek, meg szinte nincs is íze. A csokoládék meg baromi édesek, és emiatt néha úgy éreztem, mintha bomba robbant volna a fogaim közt. A nyelvükkel sem vagyok megelégedve, mert számomra kimondhatatlanok a szavaik: csupa W meg Y az egész, megszórva rengeteg CZ-vel, és alig van egy pár szó, ami a latin eredet miatt számomra is érthető lett volna.

Most viszont irány az ágy, mert menten álmonhalok.