Díjbeszedő bejegyzései

Mielőtt nagyon elhanyagolnám a blogolást, gyorsan írok egy röpke bejegyzést, ha ugyanis ezt most nem teszem meg, akkor kb. hétfőig nem lenne mit olvasnotok itt, az pedig megengedhetetlen. Megint sűrű az élet (vagy csak én osztom be rosszul az időmet), és most sincs sok időm pötyögni, szóval csak gyorsan.

Volt két sztori, amiket nem zártam le tisztességesen, csak kommentekben. Az egyik a tandíjam kérdése, ami pozitívan zárult, még szerencse, hogy tudok nagyobb takarót is varrni a rövid helyett. Csütörtökön ugyebár nem jött az a bizonyos ügyfél, ezért I. kolléganőm (akit már osztottam egy párszor a blogomban) hozott nekem otthonról némi pénzt, ami a nálam levővel együtt elég volt a tandíjra. Gyorsan elszaladtam a bankba, beraktam a számlámra az összeget, és már utaltattam is az egyetemi számlámra. Nap közben az ügyfél is befutott az ígért pénzzel, így a kölcsönt is visszaadtam I-nek, és még egy kicsivel beljebb is kerültem anyagilag. Aztán egészen keddig izgulhattam, hogy a "nem vizsgázhat" pipa kerül előbb be a Neptunba vagy a pénzem, ami végülis nem derült ki mostanra sem. Majd csak a vizsgaidőszak elején fog (a pénz már megérkezett, át is vezettem). A legnagyobb kellemetlenség az egészben, hogy megint leköteleződtem valakinek, aki a barátjának tekint engem, én viszont őt nem (alapos okok miatt), de összességében pozitívan alakult a dolog. Ja, talán még annyi, hogy a további 140k HUF-omat ezek után a cég alkalmazottai közül utolsóként fogom magaménak tudni, mivel kijelentettem, hogy ezek után csak akkor fizessék ki, ha az összes többi kollégámmal tisztességesen elszámoltak.

A másik a körözöttség esete, amiben igazából nem sok fejlemény van. Aznap este még megtudtam, hogy otthon is kerestek a pénzügyőrök (mert közben kiderült, hogy azok voltak), de mivel nem találtak a lakásban, a szomszédaimat zaklatták miattam. Főleg a kis kedvencemet, Arankát, akinek igazán meglehet rólam a véleménye: nővel még nem látott, a lakásomba betérő pasikat csak másnap reggel látja kijönni, most meg nyomozók keresnek. Na jó, neki se lehet egy szava se a kínai unokájával... A főnökömtől azt is megtudtam, hogy melyik cég miatt 'üldöznek', mivel ő már járt miattuk a VPOP-nál. Egy link bandáról van szó, akik brókerkedtek, de közben fűnek-fának tartoztak, köztük nekünk is. Visszamenőleges könyvelést is kellett volna csinálni nekik, mert szorult a hurok körülöttük, de amikor a főnököm közölte velük, mennyiért vállaljuk, inkább elvitték az anyagukat máshova. Persze a 'máshova' sem csinált semmit, a vezető pali meg közben túladott a cégen, csak azt felejtette el közölni az új tulajjal, hogy egy valag felhalmozott tartozása van. Az új tulaj meg — miután leverte a víz — úgy döntött, hogy elég egyszer fasznak lenni, másodszor nem lesz az, ezért bíróságra vitte a dolgot, és így jön a képbe a pénzügyőrség meg a szegény, ártatlan kis könyvelő. Amikor a főnököm benn volt a VPOP Jenő hivatalba', látta, hogy az ügyben eddig kb. 20 centi papírt sikerült felhalmozni a felesleges körökkel. Az adás-vételi szerződés világos, az adófolyószámla világos, hogy nincs rendes könyvelésük az is világos, akkor meg mit kell ennyit szarakodni, meg a frászt hozni a hozzám hasonló minden tekintetben törvényes és tisztességes embrekre? Ez a megkeresés is egy fölös kör lehetett, gondolom, iktatják is, hogy ott voltak, de én meg nem, a papírt meg ráhajítják a kupac tetejére. Ismét nyugodtan alszom.

Ha már helyzetjelentés, térjünk vissza egy kicsit a suli és a pénz kérdésére. Nem így együtt, hanem külön-külön. 

Pénz: mivel a sulit a tartozásból tudtam le, a havi fizetésemből nem kellett kikanyarítanom egy nagyobb darabot, így egyelőre nyugodtan élhetem a szottyadt kis életemet. De nem sokáig, mivel hó végéig iparűzési adót kell fizetnem, a múltkori Díjbeszedős számláról meg utóbb kiderült, hogy azért volt olyan, mint a tangóhermónika, mert plusz két oldalon taglalták benne, hogy vízórát kell cseréltetnem. Csak azt nem tudom, miért nekem. Miért nekem kell lehetővé tennem, hogy ők hozzájussanak a pénzükhöz, és miért nekem kell fizetnem az ehhez szükséges infrastruktúra költségeit?

Suli: hivatalosan azért nem írok most blogot, mert házidolgozatot kellene írnom inkább. Igen, a munkahelyen, elvégre itt tartózkodom a legtöbbet, otthon meg már fáradt is vagyok hozzá. A dogát tegnapra kellett volna leadni, de ha személyesen leviszem Miskolcra, akkor még holnap is jó. Csak sajnos még egyetlen leütés sincs meg belőle, de majd igyekszem összeszedni azt a 3-4 oldalt a leendő szakdolgozatommal kapcsolatban. Aztán lesz még egy másik doga is, meg két kollokvium (egy írásbeli meg egy szóbeli), és ha a korábban már leadott, de nem értékelt gyakorlati beszámolómhoz hozzátoldok még 5 oldalt, és újra leadom, akkor végeztem is a félévemmel. Csak sajnos a mai sztrájk holnapra áthúzódó hatása meghiúsíthatja a Miskolcra érkezésemet, ami némileg megnehezítené a továbbiakat. De reméljük a legjobbakat!

Munka: május hónap minden évben a legmunkásabb, ezért sem kéne most egyébbel foglalkoznom. Nemcsak a havi rutinmelókat kell ilyenkor elvégezni, de a 2008. év zárását is, amiért nem véletlenül kérünk el az ügyfelektől +2 havi könyvelési díjat. Annyi vele a munka is. Bizonyos szempontok szerint végig kell nézni az összes társas vállalkozás tavalyi könyvelését, és helyre tenni a lógó dolgokat, ellenőrizni, egyeztetni a számlákat, számításokat végezni, majd jöhet az iparűzési adó bevallás, a társasági- és különadó bevallás meg a mérleg és az eredménykimutatás. Ha ez nem lenne elég, nekem minden évben ilyenkor esedékes az éves überszopás, ami most sem marad el. Nem ám augusztusban, amikor jóformán csak herevere van, hanem ilyenkor. Majd talán írok róla.

Párkapcsolat: ez most tabu téma, szóval öncenzúra. Maradjunk annyiban, hogy "van". Már van és még van. A 'mióta' egyértelmű, a 'meddig' viszont nem annyira, mivel ahhoz jósnak kellene lenni. Persze önmagunk és egymás alapos ismerete közelebb vihet a biztosabb tippeléshez, de ez még folyamatban van (mindkettő), ezért most maximum csak a tendenciákat látni. Erről ennyit.

Meg a többiről is.