Desperate housewives bejegyzései

Tegnap este megnéztem a Született feleségek című sorozat egyik epizódját, és meg kell mondjam, a legmesszemenőbbekig nem vagyok tőle elragadtatva. Legszívesebben aludtam volna, de ha erre mertem volna vetemedni, akkor tuti, hogy kitör a 3.világháború, merthogy hétfőn este sem volt szex, (bár Rolcsi a kiálló részek markolgatásával igyekezett feltámasztani bennem a vágyat) úgyhogy most kénytelen voltam kiböjtölni a film végét. Mindenkitől azt hallom, hogy jaj, milyen jó, meg hú de vicces, meg volt plakátkampány, reklámdömping, ajánlóhegyek, minden női gagyilap címoldalán a sorozat szereplői vannak... erről nekem meg az jut eszembe, hogy ugyebár jó bornak nem kell cégér. Tudom, sokak szemében szentségtörőek a mondataim, de hadd ne kelljen, hogy valami azért tessen nekem, mert sokaknak tetszik.

Igaz, hogy csak egy részt láttam, azt is az X. évad valamelyik pontjáról, és így nem mérvadó a véleményem, de más sorozatnál is megesett, hogy egy X. részt láttam, mégis megszerettem, és ha tehetem, azóta is nézem (pl. Dr. House). Szóval a Született feleségek a szememben egy nagy nulla, egy szappanopera-szintű valami amerikai módra. Erőltetett poénok (zömmel), lehetetlen szituációk, lehetetlen karakterek, ja és persze az összes férfi balfaszként van itt is beállítva. A szinkron közel tragédia, de biztos vagyok benne, hogy eredeti nyelven én is jobban élveztem volna.

De nem is szapulom tovább sokak kedvencét, mert még a végén (mondjuk) egy blogtalálkozón meglincselnek a népek...

Update: és akkor a legidegesítőbb dolgot elsőre ki is felejtettem (bár erről nem a film tehet): a vége előtt 5 perccel beraknak 15 perc reklámot, meg Keno-sorsolást, meg ki tudja még, mit. Ekkora pofátlanságot!