Hajnalka bejegyzései

... és valószínűleg gyomorfekéllyel visznek be valahova (elhunyni). A szombati esküvőn (beszámoló később) alig-alig ittam, másnap délutánra mégis megfájdult a gyomrom (vagy valami más odabent). Látványos fetrengésem, vonaglásom, magzati pózaim, párnára fekvéseim és nyögéseim megelégelése után Roland belém erőltetett egy fájdalomcsillapítót, ami estére meg is tette a hatását, és elmulasztotta a fájdalmat. Tartottam azonban attól, hogy ez csak a szer hatása, és a fájdalmat kiváltó ok ettől nem fog megszűnni, ergo a fájás vissza fog térni.

 

Na, reggelig nem is volt semmi baj, igaz azóta sem, viszont érzem, hogy nincs odabent minden rendben. Azt a nyomó, szúró érzést hol erősebben, hol alig-alig, de érzem, és ez most már kezd nyugtalanítani. Most vagy az volt a baj, hogy éhgyomorra ittam tömény szeszeket, vagy a tartós idegeskedés tette már meg a hatását. Ha előbbiről van szó, akkor max máig fájhat a hasam, ha utóbbiról, akkor viszont jobb lesz felkészülni a kórházlátogatásra, mivel az elkövetkezendő időben semmi okom nem lesz megnyugodni.

A múltkor említett 11 cégből még 8 hátra van (+ a váratlan mérlegek), ráadásul Hajnalka reggel felbaszta az agyamat. Öt perccel megérkezésem után hipp-hopp összevesztünk, mert idegbeteg volt, én meg nyilván a gyomrom (és a hétfő reggel) miatt voltam ingerültebb a szokásosnál, de miután továbbra is mindenkivel és mindenért hisztériázott, már ott tartottam, hogy nemcsak, hogy a maunika sauból idézek, miszerint "De felpofozom, a kurva anyját!", de meg is teszem azt. A nap hátralévő részében nem is szóltam hozzá egy szót sem, de ő sem hozzám. A ballib-nyalonc Juventus Rádió szól idebent, ami most már kimondottan idegesített. Minden nap ugyanazok a számok, köztük számtalan olyan ami önmagában és egyszer is idegesítő, nemhogy minden nap és a többivel együtt. Különben is, ki az a Gáspár Laci, meg Caramel? 15 szarból a legkevésbé szar? A Cserhátinak meg inkább a régi számait adnák, az újabbak helyett, mert vénségére már csak háhá-zni tudott, de rendesen kitartani egy hangot már nem. Na, nem is folytatom, lehet, hogy így is sikerült vérig sértenem egy pár olvasómat.

A lényeg, hogy eleve ideges voltam, senkivel sem akartam kommunikálni, és nem kívántam a moslék rádiót sem hallgatni, ezért elővettem az évek óta nem használt walkmanomat. Na igen, a gépem a beszarása óta nem érzékeli a hangkártyát (vagy egyéb baja van), ezért nem tudok rajta semmit sem hallgatni. Youtube huss, EchoTV, HírTV, Lánchíd Rádió exitus. Viszont mielőtt ez a lehetőség a legutóbbi gépcsere során megteremtődött volna, kezdetben kisrádióztam, aztán walkmant hallgattam, majd jött a discman. Először tehát egy valag kazettát hordtam be, majd két toronnyi CD-t. Utóbbiakat a mostani költözés előtt hazavittem, hiszen már jó ideje nem hallgattam őket, de a kazetták maradtak, mert azok olyan szépen elvoltak az egyik fiókomban. És milyen jól jöttek most! Hogy Hajnalkát megkíméljem a felpofozástól (magamat meg a további idegeskedéstől), inkább bedugtam a fülem, és lenyomtam a Play feliratú gombot. Egy évek óta ott rohadó Sting nóta indult el, nekem pedig nyomban fülig ért a szám. Milyen jó kis szám ez! Meg a többi is az albumon. Aztán amikor végighallgattam a kazit, jöhettek a KFT albumai. Az összes megvan, és sajnos a nagyja csak kazettán (CD-n mindössze 3), de ez most egyáltalán nem jelentett hátrányt. Hiába, hajdan nagy KFT-rajongó voltam, de hát egy könyvelő esetében ez az igazán stílusos (nem is beszélve arról, hogy a monogramom a számviteli törvény rövidítésével egyezik). Most pedig hideg borzongással nyugtázom, ha egy-egy elfelejtett régi kedvencem csendül fel. Nem is tudtam, hogy ilyen sok van...

Persze azért néhány dalocska meghallgatása nem ment meg az előttem álló feladatoktól, pusztán csak a gyomorfekély tényleges kialakulását hátráltatja. Márpedig feladat van bőven, és mivel a könyvvizsgáló tutira újracsináltatja majd az összes már elkészített mérleget, nem győzöm szajkózni egyre aktuálisabbá váló jelmondatomat: "Ennek sosem lesz vége!"

Mai munkanapom egyik "élvezetes" momentuma az volt, amikor a vasárnapi óraátállítás kapcsán indult téma tárgyalásakor fél órán keresztül kellett Hajnalkát győzködnöm arról, hogy óra ide, óra oda, ugyanaddig van sötét. Mondom, az idő, az csak az emberek által kreált fogalom, amitől az égitestek a legnagyobb lelki nyugalommal ugyanúgy közlekednek, beleértve a napot is, tehát az órák bármennyit is mutatnak, a földi sötétség Budapesten pontosan ugyanaddig tart. Persze ahelyett, hogy felfogta volna, amit mondok, inkább felidegesedett, még jó, hogy kiabálni nem kezdett velem.  

A másik valami irdatlan kificamodott módon EGYENKÉNT fűzte le a lefűzendő számlákat, majd hangosan gondolkodva megkérdezte, hogy vajon hova tűnnek a konfettidarabok, hiszen az asztalán csak négy van, holott már több száznak kéne lennie. Aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve megrázogatta az eszközt, és gyönyörűséggel eltelve ébredt rá, hogy azok bizony a lyukasztó alján levő kis edénykébe hullanak. Ez komoly. Amikor az arcomra kiült a megdöbbenés, akkor meg azzal védekezett, hogy ő még csak pályakezdő. (Ez olyan, mint amikor az Oktogonnál megkérdeztek járókelőket, tudják-e, miért ez a neve annak a helynek, mire néhányan arra hivatkozva hárították el a kérdést, hogy ők nem odavalósiak).

A lyukasztógép egyébként egy nagyon bonyolult találmány. Szintén az irodában történt meg, hogy az egyik kolléganőm miután kiürítette azt a kis konfetti tároló részét, fordítva tette azt vissza, így a méretező léc is fordítva állt. Valami dolga keletkezett, és amikor visszatért a lefűzéshez, rajtunk kezdte el keresni a lyukasztóját, holott az pont ott volt, mint előtte, senki sem nyúlt hozzá. Ezt meg is mondtuk neki, mire ő: "De hát ez nem az enyém, mert ez balkezes!"

Aztán ott van a vezető könyvelő, aki ráírta az egyik leellenőrzött számlámra, hogy a számla lekönyvelése előtt miért nem kérdeztem meg az ügyféltől a partnere vállalkozói igazolvány számát. Nem is az a lényeg, hanem, hogy a számlán baszott nagy betűkkel ott virít a számsor. Ezt kibírni idegekkel... 

...szoktam mondani, amikor kiborulok a kollégáimra.

Most éppen az a krízishelyzet állt elő, hogy az egyik ügyféllel közölni kéne ún. 'diktálóson', hogy mennyi társasági adó előleget kell fizetnie szombatig. Ezt az előző évi társasági adó bevallás megfelelő oldaláról lehet lenézni, de az adott ügyfél ezen bevallásából hiányzik ez az oldal. Ezért fél órája azt hallgatom (semmi közöm az ügyhöz), hogy "Jaj, hát ezt én nem tudom kinyomtatni", "Jaj, kinek a gépén van meg a bevallás?", "Miért nem lett kinyomtatva?", és hárman föl-le rohangálnak, hogy egy lapot megtaláljanak 70 köbméter papír között. Mindezt a vezető könyvelő, az irodavezető, meg Hajnalka produkálja együttesen. Azt hiszem, a hangzatos munkaköri megnevezések osztogatása egy kissé elhamarkodott volt.

Az előbb felcsattantam, hogy "Az Isten basz áldjon meg benneteket! Hát 27 ezer Ft az adózás előtti eredménye. Szorozzátok meg 16%-kal, ezt osszátok el négy felé, na, annyit kell fizetnie most.", de még mindig ugyanott tartanak.

 

Hajnalka egy fogalom.

Egyesek szerint Hajnalka egy eleddig integrálódni képtelen földön kívüli lény.

Mások szerint viszont hajnalka a törzsfejlődés kudarca. Egy mellékág valahol a homo sapiens után, de még a homo sapiens sapiens előtt.

Hajnalka a bizonyíték arra, hogy a világ a valószínűtől halad a valószínűtlen felé.

Hajnalka két ivarsejt merénylete a világ ellen.

Hajnalka a húsmasszába kocsonyásodott elemi értelmetlenség.

Hajnalka a tudatlanság csiszolatlan gyémántja primitivitás-zárványokkal szennyezve.

Hajnalka a butaság felsőfoka (egyesek tudni vélik, hogy a valódi felsőfok egy Mónika nevű teremtmény, de az egy másik könyvelőirodában dolgozik, így engem nem érdekel).

Sztori Hajnalkáról #1: megy a társaság hazafelé az utcán. Hajnalka hátrafordulva beszél. Párbeszéd:

- Vigyázz, Hajni, neki ne menj a villanyoszlopnak!

- Á, nem vagyok én olyan magas.

Ha Hajnalka élvezeti értékét nem rontaná jelentősen a butasága, akkor közlöm, hogy oroszlán, skorpió ascendenssel, és valóban az.

Ha Hajnalka élvezeti értékét nem rontaná jelentősen a butasága valamint, hogy oroszlán, skorpió ascendenssel, következésképp irigy és önző (valamint uralkodni akar), akkor közlöm, hogy Hajnalka teljesen nőietlen.

Hajnalkának a lámpafény szárítja a kontaktlencséjét.

Sztori Hajnalkáról #2: alapvicc hangzik el az irodában, miszerint az emberke bemegy az orvoshoz, hogy teljes kivizsgálást kérjen. Három hét múlva visszamegy, mire az orvos leülteti egy székre, nehogy az illető összeessen a hírek hallatán. Az orvos: Sajnos problémák vannak a májával, úgy tűnik, ki kell venni az egyik veséjét, áttétes rákot találtunk több helyen és a koleszterinje sem az igazi. Beteg: Doktor úr, mondjon legalább egy pozitívat! Doktor: Hát, említhetném a HIV-tesztjét.

Hajnalka: Hát igen, jó az, ha az ember életében néha valami jó is történik.

Ha Hajnalka élvezeti értékét nem rontaná jelentősen a butasága, hogy oroszlán, skorpió ascendenssel, következésképp irigy és önző (valamint uralkodni akar) valamint, hogy Hajnalka teljesen nőietlen, azaz se segge, se melle, akkor közlöm, hogy cserébe viszont még főzni sem tud.

Hajnalka memóriája konstans, tehát ha valamit megtanul, valami mást el kell felejtenie.

Hajnalka mindig olyat felejt el, amit nem kéne.

Hajnalka a legalapvetőbb logikai, politikai, történelmi és gazdasági összefüggések megértésére is képtelen, cserébe viszont a Hihetetlen című magazin legabszurdabb állításait is elsőre magáévá teszi.

Hajnalkának a monitor szárítja a kontaktlencséjét.

Hajnalkának van egy velem egyidős barátja, akivel hét éve együtt vannak. Ez a világ nyolcadik csodája, tekintve, hogy Hajnalka buta, hogy oroszlán, skorpió ascendenssel, következésképp irigy és önző, valamint, hogy Hajnalka teljesen nőietlen, azaz se segge, se melle és cserébe még főzni sem tud.

Hajnalka barátja a kollégájával töltött egy hetet Horvátországban, persze szigorúan munkaügyben.

Hajnalka barátjának kollégáját Petikének hívják.

Hajnalka barátjának macskáját szintén Petikének hívják.

Hajnalka barátja esténként ’még nem akar lefeküdni’ vagy már ’túl fáradt’.

Hajnalka és a barátja kapcsolata a világ nyolcadik csodája lenne, ha nem lenne Hajnalkán kívül mindenkinek nyilvánvaló, hogy miről is van itt szó.

De mindezt telibeszarnám, ha nem kéne a munkahelyemen EGÉSZ NAP EZT AZ IZÉT ELVISELNEEEEEEM!!!