Japán bejegyzései

Sokan hallottak már arról, hogy az ókori Görögországban a férfiak közötti szexuális érintkezés mindennapos dolognak számított, sőt, bizonyos esetekben kimondottan kívánatos is volt. Az emberiség történelmében azonban nemcsak a Földközi-tenger környékén és nemcsak az ókorban bukkanhatunk hasonló hozzáállásra, hanem máshol és máskor is.

Például a középkori Japánban.

Az indiai brahmanizmusból kifejlődött buddhizmus követői néhány évszázad alatt egész Ázsiát meghódították tanaikkal, így előbb-utóbb Japánban is elterjedt a hitük. A Kínából érkezett szerzetesek kolostorokat alapítottak, amikben tanítványaikkal együtt élték meditációkkal, szertartásokkal tarkított mindennapjaikat. Mivel a vallásuk nem tiltotta, gyakran előfordult, hogy az idősebb szerzetesek a fiatal (11-18 éves) tanítványokkal éltek nemi életet, és ez akkoriban egyáltalán nem számított erkölcstelen vagy megvetendő dolognak. Bár nem beszéltek róla ('a szerelem, aminek nem ejtjük ki a nevét'), mégis mindenki csinálta. Sőt, a nanshoku (vagy danshoku), azaz az idősebb férfi és a fiatal fiú közötti kapcsolat az egész társadalomban elterjedt, azonban leginkább (és elsőként) a szamuráj-kultúrában vert gyökeret. A buddhista szerzetesektől átvett szokás szerint a tapasztalt szamuráj tanítványának választott egy fiatal fiút, akinek a tanításért cserébe szolgálnia kellett urát. Ez nem pusztán a mindennapi életvitelben jelentett segítséget — hiszen a szamuráj felesége éppúgy ellátta urát — hanem a testi együttlétet is magában foglalta. Sőt, akár szerelem is lehetett a felek között. Ez a kapcsolat a fiú serdülő korától a felnőttkorig tarthatott, aztán a hajdani tanítvány épp olyan szokásos életvitelt élt, mint a többi ember (vagy szamuráj), tehát megnősült, gyermekeket nemzett, stb. A shudo, avagy 'az ifjúság útja' Nagisa Oshima Taboo című fimjének is alapmotívuma (a Duna TV-n volt hozzá szerencsém nemrégiben). Ez részben történelmi film, részben szerelmi történet, részben krimi, de mindenképpen érdekes benne az a momentum, hogy a szamurájok egyik vezetője pusztán azért nehezményezi a főszereplő és mestere párkapcsolatát, mert az féltékenységet szülhet a többi szamuráj között, ami semmi jóra nem vezet. Mindenképpen érdemes megnézni. De visszatérve a katsujikinek (vagy tigonak) nevezett tanítványokhoz, érdemes megjegyezni, hogy ezek a fiúk lányosan hordták hajukat, és úgy is öltöztek.

A katonai hatalom meggyengülésével az egyneműek közötti kapcsolat szélesebb körben is elterjedt. A kabuki színház színészei, akik — mivel szerepük azt megkövetelte — rendszeresen öltöztek nőnek, 'másodállásban' gyakran prostituálták magukat. Szolgáltatásaikat leginkább a kereskedők osztályából való férfiak vették igénybe, a wakashuk azonban egyáltalán nem pusztán kurvák voltak, mivel széles körű kulturális és művészeti ismeretekkel rendelkeztek. A gésákhoz hasonlóan előfordult, hogy korabeli 'sztárokként' tekintettek rájuk, és az ismertebbek kegyeinek elnyeréséért komoly erőfeszítéseket is kellett tenni (mondjuk alaposan megfizetni őket). Persze ahogy a prostitúció terjedésnek indult, megjelentek a kurva kurvák is, a kagemák (bár e két fogalom (wakashu, kagema) közti különbség nem egészen tiszta számomra).

A XIX. századra Japán egyrészt felhagyott korábbi bezárkózásával, másrészt mivel a hatalmat gyakorlók Angliát tekintették követendő példának, elkezdték azt mindenben leutánozni. Így egyre több nyugati ember tehette be a lábát az ország területére, általuk egyre több információ jutott Japánról a világ népeihez, és mivel azok nem akarták, hogy a keresztény nyugat megszólja őket ilyetén szokásaikért, a férfiak közötti szerelem a tiltott dolgok közé került (bér ténylegesen csak néhány évig büntették). Francois Xavier utazó jezsuita pap korábban már megrökönyödve vette tudomásul, hogy a japánok milyen szodomita szokásokkal rendelkeznek, de az akkori lakosságot e messzi földről érkezett utazó véleménye még nemigen izgatta.

A keresztény eszmekörnek sikerült tehát a homoszexualitást egy olyan nemzetnél is elnyomni, ahol az évszázadokig a világ legtermészetesebb dolga volt. Nemrég már ott tartottak, hogy egy férfi nem pillanthatja meg egy másik férfi teljesen pucér képét, azonban a XX. század végére a Távol-Keleten is megfordult a trend, és lassacskán magára talált a homoszexuális közösség. Nem is kicsit...de erről majd máskor.

Ha valakit részletesebben is érdekel a téma, a következő linkeken érdemes kutakodnia:

Wikipedia - Homosexuality in Japan

Japan's gay history

Japanese history for gay men

^{*A hamarosan megszűnő The Bible blogból kimenekítve}