RSS
...már hónapok óta írni akarok, de eddig képtelen voltam eljutni idáig, most meg már nem sok értelme van. De ha már egyszer eltökéltem magam, akkor utólag is írok pár sort róluk — pontosabban az őket érintő véleményemről — mert hát utólag, nem utólag, mégis csak előfordulhatott az Úr 2010. esztendejében, hogy egy ilyen formáció borzolhatta a demokráciában és az ideáltipikus állapotokban, tiszta fogalmakban hívő állampolgárok jóérzését.
Ha akkor sikerül összehoznom ezt a bejegyzést, amikor még a kopogtatócédulák gyűjtése ment, igencsak szembe mentem volna a mainstream bloggerekkel és internetes megmondókkal, merthogy tapasztalataim szerint szinte az ájulásig sikerült jutni ennek a 'pártnak' az ajnározásában. Nem ez lett volna az első eset, hogy amíg mindenki A-t mond, én B-t, és most is fenntartom azon véleményemet, hogy az MKKP választáson való indulásának ténye és eleve már annak lehetősége is a demokrácia arcul csapása. Nem a humorérzékemmel van baj (ezt talán elég sokan alátámasztanák), és nem is a politikai humorral magával, mert annak is helye van, akár még a Parlamentben is, hanem azzal, hogy bár ez a fajta humor önmagában okés, de a képviselőinek meg kellett volna torpanniuk a politikai alrendszer pereménél. Ők azonban átlépték a határvonalat...
...és velük együtt a demokráciáért egyébként reggeltől estig pityergő, sikoltozó, gyászoló/stb. (kívánt rész aláhúzandó) médiumok is, akik a választási témára keretül kapott műsoridőt, újsághelyet ezen abszurd baromság komoly arccal való taglalásának szentelték, a valóban komoly témák helyett. Így volt Kósa-Szijjártó 100 évre romba döntötte a forintot, meg MKKP, más nem is történt az országban... Különben sincs a kormánynak programja (páros napon), egyébként meg felháborító, hogy senkivel nem egyeztetnek, és százszámra fogadják el a törvényeket (páratlan napokon). Vajon ki mindenkinek tűnik fel ebben az ellentmondás? Gondolom, ezen médiumok kimondottan örültek volna, ha az MKKP végül összegyűjti valahol a szükséges mennyiségű kopogtatócédulát, mert akkor lehetett volna aztán tort ülni a demokrácia felett, örvendezni azon, hogy a párt kimutatható mértékű eredményt ért el itt vagy ott, majd azon heherészni, hogy vajon akkor most milyen lépéseket tesznek a "több mindent, kevesebb semmit" törekvés vagy az évente +x nap irányába. Ha nem a Gyurcsány-féle "akinek nem tetszik, el lehet menni" demokrácia van, akkor már nincs is, és nem is kell, ugyebár.
De miért félteném a demokráciát a Magyar Kétfarkú Kutya Párttól és minden más, a jövőben színre lépni készülő hasonló formációtól? Mert olyan 'választási programmal' indultak, ami nyilvánvalóan megvalósíthatatlan, ezt taglalni sem kell. Megtehették? Meg, mert a választási eljárásról és a pártokról szóló törvényekben nem került szabályozásra, hogy ezt ne lehessen. Oké, megmutatták a kiskaput, de ez a kiskapu eddig is ott volt, csak éppen senkinek, még a legantidemokratikusabbnak tartott pártoknak sem jutott eszébe élni vele. Nem volt pofájuk, vagy úgy gondolták, azzal csak ártanának maguknak, de mindegy is, hogy miért nem. A lényeg, hogy az MKKP prominensei a hatályos törvények felhasználásával, és a torz értékrendű médiaszereplők hathatós támogatásával gúnyolták ki a demokratikus intézményrendszert magát. Én ezt nem engedném. Nem engedném, hogy bármely formáció így lépjen a politikai palettára, a nyilvánvaló pénzpocsékolás és a toldozott-foltozott demokratikus berendezkedés további kárára. Internetes humor-oldal, könnyed, esti szórakoztató műsor keretében oké, nevetünk, de az adófizetők pénzéből, álproblémákat előszedve, más pártok plakátjainak leragasztásával kivitelezve számomra ez már nem olyan vicces.
Mert ott volt ugye az érv, hogy mert megtehették. Ezt ecseteltem az imént.
Aztán ott volt, hogy a jelenlegi politikai elit leszerepelt, és ezért. Pontosan mit is értünk ezalatt? Ha a korábbi kormány- és közigazgatási elitet, akkor ők azért a demokrácia keretein belül meg is bűnhődtek. Borzalmas vereséget szenvedett az MSZP, az SZDSZ és az MDF pedig gyakorlatilag megszűnt létezni. Nem beszélve arról, hogy a bűncselekményeket elkövető korábbi politikusok sorra megbűnhődni látszanak a törvényellenes cselekedetekért, csak éppen ehhez kell még egy kis idő. Szintén a demokrácia keretein belül megváltozott a parlamenti pártok és képviselők összetétele is, hiszen bekerült két új párt is. Korábban mindenki a kétpárti váltógazdaságtól rettegett, de ez a 'veszély' elhárult. Vagy talán pár hónappal a választás után máris leszerepelt az elit? Az LMP is? Hiszen még idő sem volt erre! Indokolatlannak érzem ezt a hivatkozást...
...ahogy azt is, hogy "nem változott semmi". Döntsük el, hogy akkor most a rengeteg elfogadott (jó vagy rossz) törvény valóban el lett-e fogadva, és hogy bizonyos átfutási idő után lesz-e bármilyen hatásuk (szintén jó vagy rossz), vagy nem történt semmi. Döntsük el, hogy a 2/3-os felhatalmazással rendelkező, demokratikusan megválasztott kormány a saját képére ír-e át olyan dolgokat, amikhez a korábbi kormányok kevésnek bizonyultak, és ennek lesz-e egy idő után bármi következménye (társadalmi hatások tekintetében), vagy sem. Anélkül, hogy belemennék a részletekbe, szerintem ennek a sok törvénynek lesz változtató hatása, és szerintem a 2/3-ot igénylő változásoknak is, csak éppen nem májusról szeptemberre. Így ezt az érvet sem tudom elfogadni, vagy, hogy még egy harmadik 'nem' is legyen, vajon egy ilyen brutális társadalmi és gazdasági problémákkal küszködő ország átvételekor joggal várhatjuk-e el, hogy az új kormány — jóformán a részletes állapotokat sem ismerve — a hatalomra kerülése után 3 hónappal máris egy újpesti panelban élő számára is érzékelhető változásokat hozzon a mindennapokban? A válaszom benne van a mondatban.
Szóval semmilyen érvet nem tudok felhozni amellett (nyilván a végtelen elfogultságom miatt...), hogy most vagy később legyen egy olyan politikainak mondott formáció, ami eleve egy nyilvánvalóan kivitelezhetetlen programot meghirdetve 'méresse meg magát' egy demokratikus ország választási mechanizmusában. Sem Kétfarkú Kutya, sem Háromfarkú Kígyó, sem más néven.
Külön öröm, hogy nem jött össze nekik a szükséges kopogtató, és ezen a témán már csak én rágódom, mindenki más már továbblépett rajta (jó, én is csak azért, mert eltökéltem, hogy ezt a bejegyzést megírom).