Láthatatlan ember bejegyzései

Tegnap megkezdődött az ötödik félévem az egyetemen. Nagyon izgalmas volt... Reggel tönkrement az mp3-lejátszóm, ami külön öröm egy kétórás vonatút előtt, főleg, hogy egy nagy vagon általában teli van fogszívogató öregekkel, rágógumit fújkáló hülye picsákkal, és egyéb idegesítő tényezőkkel. Szerencsére fél óra múltán rám akadt az egyik csoporttársam, és beszélgetés közben nem (feltétlenül) figyelek föl az ilyenekre. Így viszont nem tudtam kiolvasni a Láthatatlan embert, pedig tervben volt (este bepótoltam). Igaz, ez egy ifjúsági regény, de a több havi szociológiatörténet tanulás után a hasonló könyvek felüdülésként hatnak. Nem kell még az a nagy komolyság. Most Móricz Rab oroszlánja következik, ami remélhetőleg legalább annyira jó lesz (és talán új információ is lesz benne, mert a hunokról azt mind tudtam, amit Gárdonyi megírt).

Az első előadás a Szociológiai irányzatok és iskolák I. nevet viselte. Kis késéssel értünk be a kollégával, de hamar rájöttünk, hogy semmiről nem maradtunk le. Amíg bent ültünk, addig viszont minden másról lemaradtunk, mivel a tanár csak beszélt, beszélt, de semmit nem mondott. Az egésznek annyi értelme volt, hogy megtudjuk, miből kell majd tanulni, és hogyan fogunk vizsgázni. Az alak fullbuzi, ezt előttem nemigen tudta leplezni, de mások is észrevették. Miközben rejtvényt fejtettem, hallgattam a tanár önnön zsenialitásáról szóló okfejtéseket. A lényeg, hogy neki egy teljesen új megközelítési módja van, amit sokan kritizálnak, de nem hivatalosan, csak fű alatt, és csak azért, hogy ne jelentethessen meg cikkeket vagy egy könyvet. A meg nem érett zseni. Mondtam is, hogy "ez az elmélet annyira új, hogy még szinte meleg", amivel nagy derültséget keltettem. Milyen merészen viccelődöm más ember másságán, mi? Jóóó, de ez az alak annyira gáz. Az egyik csoporttársam azon röhögött, hogy eszébe jutott egy Galla-Laár jelenet, amiben a lektor egy az egyben a tanár úrra hasonlít (nem ahogy kinéz, hanem amiket mond). Alant láthatjátok.

Ja és szegénykém annyira bizonytalan, hogy bármit állít, rögtön hozzáteszi, hogy de vannak kivételek, vagy konkrétan cáfolja egyik mondata a másikat. Vagy nem.

A délutáni előadás vallásszociológia volt. Ez a tanár már korábban is tanított minket, és a csoport nagy részének a bögyében volt. A vizsgaidőszakban ugyanis volt egy nap, amikor nagyon sokan 9 órára tették az ő tantárgyának vizsgáját, majd 10-re egy másik vizsgát. A tanár 9:40-kor jelent meg, és akkor is baromi komótosan, majd amikor valaki felszólalt, hogy "tanár úr! Itt többen 10-re is mennek vizsgázni" (azzal a szándékkal, hogy hátha ad egy aznapi későbbi időpontot is), akkor a tanár visszakérdezett, hogy az őt hol érdekli. Egycsapásra bekerült a gané-kategóriába. Most viszont egész jó, összeszedett előadást tartott az öt világvallásról, meg Weber vallásszociológiájáról. Kár, hogy ezt már mind tudtam, részint eddigi életemből/olvasmányaimból, vagy az utóbbi témát például a szoctöri szigorlatra való készüléskor is el kellett sajátítanom. Viszont jól haladtam a rejtvényekkel...

Rolcsikám megint dolgozott, szóval már péntek reggel óta nem láttam, amikor is összevesztünk. Feljöhetne már kibékülni. Jó, nem volt olyan nagy összeveszés, csak kicsit kimerült mostanában, és ilyenkor mindenre ugrik, én meg ennek ellenére nem tudom megállni, hogy ne jegyezzem meg, amikor utána kell pakolnom. Neki meg az teszi be a kiskaput, hogy korán reggel nekem ez a mondandóm a "szeretlek cicám!" helyett. Hja kérem, én korán reggel senkit nem szeretek, de azt nagyon. A megjegyzésemen (bár vicces és ártatlan volt) 1 perc alatt kiborult, de olyan szinten, hogy el is sírta magát (igen férfiasan). Szegény, tényleg nagyon kimerült. Ma vagyunk egyébként 1 évesek. Kösz a gratulációkat. Semmit nem volt időm még venni neki e jeles eseményre (ő gyűrűt szeretne, de az még odébb van nálam), de mivel ma sem jön, holnap meg én nem érek rá, van még egy kis haladékom.

Ma meg bográcsozni megyek a Duna-partra a volt és jelenlegi kollégákkal + az utánfutókkal (férj, feleség, stb.). Úgy tűnik, szép időnk lesz. Majd beszámolok róla, hogyan sikerült.