RSS
A 'komoly' bejegyzések közé beszúrok ide egy olyat, amiből képet kaphattok az átlagos lelkivilágomról. Abszurd+szóvicc+gusztustalankodás, ez 979 lételeme. Következésképp imádom az olyan alkotásokat, mint amilyen ez is itt:
Sajna a szám nem teljes, de bepillantásnak tökéletes. És hogy a GM 49 daltöredéke ne árválkodjon itt egymagában, jöjjön egy KFT szám is, méghozzá az első, amiről tudtam, hogy az ő daluk (az Afrikáról és az Elizabetről már csak akkor tudtam meg, amikor anno elkezdtem a KFT után kutatni).
Vasárnap a Zöld Pardonban lépett fel az együttes, ahová el szerettem volna menni, de végül mégis letettem róla. Túl kómás voltam. Pedig sok-sok ritkán játszott számot nyomtak, közöttük több hasonlóan egzaltáltat is. A pánztárcámat című dalukat anno egy házibuliban hallottam, miután előkerült egy cirill-betűs bakelit válogatás, amin ez a dal is szerepelt. Akkor csak úgy meresztettem a szememet (mint ahogy most vélhetőleg néhány olvasóm is), de a fülembe mászott a szöveg. Később ezt a dalt többször is felidéztük az ominózus társaságban, és persze mindig jót röhögtünk rajta.
Aztán néhány évvel később az omegás Kóbor János indítani tervezett egy zenei tévéadást, Omega TV néven (milyen eredeti...). Ezen (a kísérleti adásban) a klipek mellett koncertfelvételek is voltak, köztük a KFT 1995-ös Budapest Sportcsarnokbeli fellépése is. Amikor egyszer odakapcsoltam, pont A pénztárcámat ment. Ezt hamarosan követte a Bábu vagy, aminek az előadásmódja hihetetlenül lenyűgözött. Onnantól kezdve állandóan az ismétlést lestem, el is csíptem vagy ötször (kísérleti adásról beszélünk ugyebár). Aztán megvettem az első kazettát, majd kisvártatva az összes többit is. A kedvenceimmé váltak.
Az utóbbi időben persze már más előadók felé kacsintgattam és a legutóbbi, Nem csupa angyal című albumuk sem fogott meg különösebben (bár jó számok vannak rajta), de amióta a benti gépem hangkártyátlanódott, és ismét a walkman hallgatásához kellett folyamodnom, újra felfedeztem a dalaikat. A populárisabbakat is szeretem (Afrika, Balatoni nyár, Bál az operaházban), de a komolyakat, elgondolkodtatóakat jobban, az egzaltáltakat pedig a legjobban.
Szóval ha a mentális károsodást kihevertétek, hamarosan újra jelentkezem.