SZJA bejegyzései

Péntek éjfélkor lezárult a személyi jövedelemadó bevallások határidőben történő benyújtásának lehetősége, és ezzel együtt az adó 1+1%-áról való rendelkezés lehetősége is. Aki eddig nem küldte be a bevallását, azt jobb esetben pótlásra szólítja fel az adóhivatal, rosszabb esetben kapásból mulasztási bírságot kap, az 1%-okról viszont már utólag sem lehet rendelkezni...

...szerencsére - teszem hozzá én szubjektíven, mivel ha van valami, amit a szakmámmal kapcsolatban utálok, akkor az ennek a felajánlásnak az intézménye. Az ügyfelek, azok alkalmazottai és az ebben az időszakban az utcáról betévedő egyének nagy többsége, azt sem tudja, miről van szó, vagy ha tudja, nem érdekli a dolog, ahogy egyébként engem sem. A kolléganőim viszont reszketnek, hogy ki és hova, és mondja meg, és írjon vissza, és hívjon fel, addig pedig nem lehet befejezni, kinyomtatni, elküldeni, úgy en bloc letudni egy bevallást. Azzal érvelnek, hogy "sok kicsi sokra megy" és, hogy "nehogy má' otthagyjuk a pénzt az államnál", miközben ezek a pici kis összegek a felajánlásunktól függetlenül az államot illetik, pusztán arról van szó, hogy mi mondhatjuk meg (bizonyos feltételek teljesülése esetén), hogy mire fordítsa. Én meg utálom, ha félkész kupacok állnak körülöttem, és utálom, hogy egy ilyen apróságok hátráltatnak a munkámban. Bosszankodom.

Másrészt az is bosszant, hogy ez egy újabb koldulás, amit nem tudok kivédeni, mert még a hálószobámba is betör, ha akarom, ha nem. Amikor elindulok dolgozni (vagy valahova), amíg a háztól a metróig elérek, a szembe jövők egy nem elhanyagolható része potenciálisan cigit lejmol. Van egy park az utca mellett, néha még onnan is utánam futnak az ottani padok mellett ücsörgő hajléktalanok. Az Újpest-Központban lézengők szintén betámadhatnak, az aluljáró lépcsőjét pettyező kéregetők pedig professzionális szintre gyakorolt esdeklő tekintettel néznek rám, hátha kapnak tőlem valamit. Teszik ezt gyerekkel, kutyával, hajlongva és minden egyéb módszerrel. Vannak ott utcazenészek is, azok is a pénzemre hajtanak, de azok legalább tesznek is valamit érte. A metrón néha szurtos kis purgyéval kéreget egy-egy anyuka, a gyorsétteremben vagy a vonaton pedig süketek szeretnének nekem plüssállatkákat vagy kulcstartót eladni. A Thököly-Hungária kereszteződésben újabb cigilejmolók támadása várható, a munkahelyemnél a buszról leszállva pedig a sarkon élő hajléktalan próbálkozik újra meg újra. De ha beértem dolgozni, akkor sem vagyok biztonságban. Telefonon napjában többször is megpróbálnak bennünket rávenni, hogy különféle alapítványoknak, különféle célokra pénzt adjunk céges szinten, vagy ha úgy nem, akkor magánszemélyként. Rohadt idegesítő. Hazafelé ugyanez a helyzet minden sarkon, minden aluljáróban, vagy bárhol, ahol 5 percre meg lehet állni. Tegyük fel, hogy beugrom a Ricsihez, és végigmegyek a Nyugati aluljárójában, plusz megteszek pár saroknyit a Nagykörúton. A hajléktalanok és piára gyűjtő punkok mellett (véletlenül mindig cigány) 'alapítványosok' nyomnak a kezembe képeslapot, amiért persze fizessek vagy adjam vissza. Kurvák (férfi és női) ajánlják fel testüket a pénzemért, vonatjegyre gyűjtők ugranak elém, és elkezdik szajkózni az "irataimat, pénzemet ellopták..." kezdetű mantrájukat, krisnások tukmálnak rám érthetetlen szövegű könyveket, vagy éppen a szcientológusok akarnak ingyenes stressz-tesztre berángatni a sátrukba. Utóbbiak a legrosszabbak, ők a lelkemet akarják.

Minderről nem az alapítványok tehetnek, de arról igen, hogyha mindezt 'túléltem', és végre hazaérek, a postaládámban egy kupac boríték vár, amelyben az adóm egy százalékért kuncsorognak, a tévében frappáns reklámok akarnak ugyanerre rávenni, az internetes oldalak szélén, sarkán és mindenhol pedig linkek, bannerek, reklámok villogtatják ugyanezt az üzenetet. Úton-útfélen kopasz gyerekek, csontsovány, kócos, tetves kutyák, bánatos tekintetű emberek versenyeznek egymással a pénzemért és az ingerküszöböm egyre magasabbra tornázásáért. Sikerült nekik: most már olyan magas az ingerküszöböm, hogy mindezt úgy nagyjából leszarom, a fülem süket, a szemem vak, és az sem nagyon izgat, hogy micsoda irdatlan pénzeket költenek el reklámra és az egymással való versengésre, éppen azért, hogy én újabb pénzeket juttassak nekik.

Ettől függetlenül tudom, hogy a magyar adórendszernek ez az intézménye hasznos, tényleg sok problémát lehet így megoldani, a pénzek úgy nagyjából jó helyen landolnak (más kérdés, hogy a reklámok és az esetleges gazemberkedés mennyit visz el belőle, de erre úgysincs hatásunk), és bízom benne, hogy egyre többen ajánlják fel, ami nekik semmibe sem kerül, DE kérem, ne ennyire erőszakosan! Az utcán közlekedő ember számára ez már mindennek a teteje, és ebből kifolyólag az erőszakos tukmálás kontraproduktív is lehet.

De most legalább megint van egy évnyi nyugalmunk...

A minap szakmai szempontoktól ihletetten mászkáltam fel-alá az interneten, amikor is egy nagyon hasznos kis oldalra bukkantam. Hogyaszondja: adókalkulátor a 2009-2010. évekre.

Tök jó dolog, és nyilván megbízható is, hiszen maga a Pénzügyminisztérium bocsátotta rendelkezésre, tehát felkészült és őszinte szakemberek alkották meg nekünk, mert azt szeretnék, ha okosodnánk és kalkulálni tudnánk a jövő évi fizetésünket. Hogy a PM csinálta, az abból is látszik, hogy az oldal címében és a 'program' nevében az "Adókalkulátor" felirat szerepel, az alsó és felső kicsinyített honlapcímben viszont a "Jövedelemkalkulátor" felirat. Ez olyan bájos kis PM-es dolog, avagy...bazmeg arra nem képesek, hogy legalább ez egységes legyen. Ez pont olyan, mint anno az ötéves adócsökkentési program, amit a választás előtt megszavaztak, aztán a választás után huss, már el is lett felejtve a dolog (megszavazták, hogy nem). Az is olyan kedves kis (szoci-)PM-es dolog volt. Na, de ne térjünk el a bemutatni kívánt programtól...

...ami arról szól, hogy fogjuk szépen a bruttó bérünket, aztán beírjuk abba a kis ficakba ottan, a gép meg kidobja, hogy mennyivel lesz több fizetésünk 2010-ben, ha egyébként ugyanannyi pénzt kapunk, mint 2009-ben. Tegyünk egy próbát. Tételezzük fel, hogy véletlenül pont 73500 Ft a fizetésünk, azaz a jövő évi minimálbérrel egyenlő. Beírom a rubrikába, és láss csodát, megtudom, hogy majd havi 1121 Ft-tal vihetek többet haza, sőt, az infodömping részét képezi a százalékos arány kiszámolása is, esetünkben 1,9%. Ez tetszik! Nézzünk még adatokat:

80000 Ft  +888 Ft/hó (1,4%)

90000 Ft  +529 Ft/hó (0,8%)

100000 Ft +170 Ft/hó (0,2%)

130000 Ft +1418 Ft/hó (1,5%)

150000 Ft +2500 Ft/hó (2,4%)

200000 Ft +12705 Ft/hó (10,1%)

300000 Ft +15990 Ft/hó (9,4%)

500000 Ft +10800 Ft/hó (4,1%)

1000000 Ft +2780 Ft/hó (0,5%)

Ennyi elég is lesz játszásnak, meg ahhoz, hogy leszűrjünk pár tanulságot. (Nem feltételezem, hogy rosszak a számok, ezért nem számoltam utánuk).

1. Mint látható, jövőre az ország lakosságának túlnyomó többsége alig pár forinttal fog többet hazavinni. Akik bruttó 100e Ft környékén keresnek, azok szívnak a legtöbbet, de ehhez képest a +- soktízezer sávban levők fizetésnövekedése sem éri el az éves inflációt sem. A 0,8% meg a 2,4% egyszerűen nevetséges, amikor minden úgy drágul, hogy nem igaz. Ez a 100e mintha vízválasztó lenne, mivel innen lódul meg a növekedés, ami egészen kb. 228 ezer forintig emelkedik, majd újra csökkenni kezd, 1434300 Ft-nál pedig átlendül a negatív tartományba is. Ezt valahol mondhatjuk igazságosnak is, hiszen aki eddig is éhbérért dolgozott, az ezután sem fog a burzsoázia fejére nőni a havi 1000 Ft plusszával, aki meg másfél milla felett keresett eddig, annak célszerű minimálbérre bejelentenie magát, hogy eztán se érezze a  veszteség érzését. Az állami szféra osztályvezetői, államtitkárai és a haverok meg egy kicsivel kevesebb hivatalos jövedelemhez jutnak, na bumm. Persze azért örülünk ám, főleg mivel a középosztály is megerősödhet kicsit.

2. Ezzel a lehetőséggel maga a kormány bizonyította be, hogy a "Másfél havi pénz marad a borítékban" kampányszlogen nettó hazugság. Na nem mintha eddig akárcsak egy kicsit is adtak volna arra, hogy ne bukjanak le seperc alatt, egy kis munkát azért mindig adtak az ellenzéknek. Most erre sincs szükség. Ahhoz ugyanis, hogy ez az állítás igaz legyen, léteznie kellene olyan összegnek, ahol a növekedés eléri a 12,5%-ot, ilyen azonban nincs. A legmagasabb, 12,1%-os arány a 228000-232000 Ft közötti sávban van, de ugye ez még mindig nem elég az állítás igazolásához, nem is beszélve arról, hogy akiknek ez a hülye duma szól (mert ők még képesek beszopni), az a legalacsonyabb jövedelmű réteg, akik viszont plusz egy heti fizetést sem kapnak. Kb. ugyanazok, akik az "elvette a Zorbán a nyugdíjamat" szövegre is vevők voltak. De ne legyünk ennyire szigorúak, és adjunk egy kis mozgásteret, hogy igaz lehessen a szlogen, elvégre a 18:00 és a 6 óra között is van egy kis különbség. Jó, és akkor most beljebb vagyunk? Ha van olyan n összegű bruttó fizetés, amire érvényes ez az állítás, akkor attól még nem hazugság a társadalom tagjainak 99%-ára nézve? Szerintem de.

3. A jelenlegi (és előző) kormány is hajlamos arra a nézőpontra, hogy ha 2%-kal csökkentik az adókat, és 5%-kal emelik a járulékokat, akkor azért mondhatják, hogy "soha nem látott adócsökkentést hajtottunk végre", hiszen szigorúan véve igaz. Eközben persze a nép ezt nem így látja, mivel a népnek mindegy, hogy minek nevezik a sarcot hivatalosan. Én is a nép egyszerű fia vagyok, ezért igyekszem összefüggéseiben szemlélni a dolgokat, így azt is látom, hogy — azon túl, hogy elsejétől olyan összegek is jövedelemnek fognak számítani, amiket sosem kapunk meg, — a nagy többség búcsút mondhat a béren kívüli juttatásoknak, azaz olyan pénzeknek, amikkel a munkáltatójuk a ki*szott magas adóterhek miatt szinten tartani igyekezett a fizetésüket. Például. Például a kajajegy ugrott, munkába járás térítése ugrott (a helyközi utazásé nem, mivel azt a Munka Törvénykönyve írja elő), üdülési csekk huss, nyugdíjkiegészítésnek, egészségpénztárnak annyi. Hadd ne soroljam. Egyedül az internet térítése marad, mert az nyilván jól jön a Kóka haverkáinak. Ezeket a juttatásokat eddig zömében éppen azok kapták, akik most elvileg tizenix ezerrel többet visznek majd haza (mert szakképzettséget nem igénylő munkákat ellátó, minimálbéres alkalmazottakat nem kell ösztönözni, van helyettük száz másik, a százezreket/milliókat keresőknek meg a VBK már felesleges), tehát a nagy eredmény el is szállt. Az ország gazdaságának szempontjából meg ugye tudjuk, hogy micsoda kegyelemdöfés lesz a cafeteria ilyen szintű megadóztatása, hiszen ezt egyszer már le is vezettem.

Csak egy egyszerű kritikának indult, azt' máris hova jutottam...már az MSZP szerinti második nagy eredményt nulláztam le. A magam számára mindenképp, de ti se dőljetek be nekik gondolkodás nélkül.

Kultúrmisszió teljesítése következik, mivel szívemen viselem az átlag (blogolvasó) állampolgárok felvilágosításának ügyét. Ha ugyanis a hozzám hasonló lelkes népművelők nem törődnének az átlag (blogovasó) állampolgárok tájékoztatásával, azok még a végén beszopnák a tévében, rádióban elhangzó ordas hazugságokat holmi adócsökkentésekről meg reformokról. Nagy, villogó felkiáltójelekkel hívnám fel mindenkinek a figyelmét, hogy ez HAZUGSÁG (persze megszoktuk, de azért nem árt újra és újra figyelmeztetni). Sokkal több adót fizetünk már most, mint amennyivel 'több marad a zsebünkben', de lássuk, miként is.

Néhány dolgot még leszögeznék elöljáróban:

1. A mostani bejegyzés baromi hosszú lesz, de igyekszem úgy tagolni, hogy ha valakinek nincs lelkiereje egy nekifutásra végigrágni, később összezavarodás nélkül folytathassa ott, ahol félbehagyta .

2. A bejegyzés nem könyvelőknek szól, hanem laikusoknak. Ez jelenti egyrészt azt, hogy elöljáróban mindig megmagyarázom, miről van szó, és nem megyek bele a szokásostól eltérő esetek taglalásába, másrészt pedig azt, hogy az egyszerűsítésnek áldozatul esik majd a szakmaiság. Például a járulékokat is adóknak fogom emlegetni, mivel az átlagembert úgysem érdekli, milyen néven fizettetnek vele egy halom pénzt.

3. Egy kicsit én is össze vagyok kavarodva a változásokkal kapcsolatban, mivel alkalmasint egyszerre kell tudnom a tavalyi jogszabályokat, a tárgyévi jogszabályokat, a július 1-i változásokat, a 2010. januárjában életbe lépő változásokat, valamint azt az ötletbörzét, ami a csapból is folyik (de minek). Utóbbit persze nem kellene tudni, hiszen a 90%-uk csak a közvélemény szondázására szolgál, egyébként pedig valami elborult agyú barom agyszüleményei, de vitathatatlanul bekavarnak az elmémbe. Mindez a lényegen nem változtat, mivel jelen bejegyzésnek egyébként sem a szakmai továbbképzés a lényege, hanem csak a nagy vonalakban történő homályoszlatás, ezért mindegy, hogy a szar már most szar, vagy csak holnap lépünk bele.

Személyi jövedelemadó (SZJA)

A dolgozó embereket ez érinti leginkább, ugyebár (meg persze az ÁFA, de azt majd később). Az SZJA úgy nézett ki eddig, hogy 1,7M forintig 18%-ot vontak, afölött 36%-ot. Július 1-től ez úgy módosult, hogy az 1,7M 1,9M-ra változott, ergo a legtöbb ember ebből SEMMIT nem fog érzékelni, legalábbis azok nem, akik havi fizetése 141667 Ft alatt van, itt ugyanis változatlanok az állapotok. A haveri híradókból megtudhattuk, hogy a változás egy átlagos családnak havi több tízezer forint megtakarítást jelent, de számoljunk csak utána! Lényegében annyi történt, hogy 200000 forintnyi jövedelem a 36-osból a 18%-os kulcsba került át, tehát (200000*0,18/12) Ft-ot spórol meg havonta az, aki legalább 1,9M forintot keres éves szinten. Az átlagos család pedig 2 keresőt jelent, tehát havi 2*3000 Ft, ami marad. De marad! — mondhatják a hozzám képest ellenkező irányba elfogultak, és igazuk is van. Majd mindjárt tovább megyünk, és akkor már nem lesz.

De maradjunk még egy kicsit a jövedelemadónál, mivel jövőre egy fokkal brutálisabb lesz a változás. 5 millió forintig 17% lesz a kulcs, afelett pedig 32%, azonban az adó alapja nem a bruttó bér, hanem az úgynevezett szuperbruttósított (micsoda hülyeség ez...) adóalap lesz, azaz a rendes bérhez hozzá kell majd csapni a munkáltató által fizetendő járulékokat is, és az így kapott alap után kell fizetni a jövedelemadót. Nem tudom, világos-e: ezentúl nem pusztán az általad keresett bér után kell jövedelemadót fizetned, de még egy általad eleve meg sem kapott összeg után is, amit ráadásul ponthogy szintén adóként fizet meg valaki. Ha a törvényhozók a dollárjeleken felül látnak még mást is, és van valami ideológia is az ilyen változások mögött, akkor itt maximum annyit tudnék elképzelni, hogy azért kell az adót is megadóztatni, mert a munkáltató által fizetett járulékok valahol elvileg téged illetnek. A nyugdíjbiztosítás majd a te nyugdíjadat biztosítja, ugyanígy az egészségbiztosítás is neked lesz hasznos, ha megbetegszel. Ha viszont ez így van, az is nyakatekert, mivel ezekkel az összegekkel nem rendelkezhetsz szabadon, nem is jövedelmek, hiszen sosem kapsz meg belőlük egy forintot sem, és ha holnap feldobod a talpad, végképp nem látsz viszont egy fillért sem, semmilyen címen, és — a magánnyugdíjpénztári megtakarításokkal ellentétben — ezek nem is örökölhetők.

Mondanom sem kell, hogy "a havi több tízezer spórolás" jövőre sem lesz igaz. Aki például 100 ezer forintot keres, az — csak az SZJA-kulcs változása miatt — 1000 Ft-tal lesz beljebb, de ha ezt a szuperbruttós izét is hozzákombináljuk (valamint az adójóváírást is belevesszük), akkor 470 FT-tal több fizetést visz haza. Kezdődhet a dőzsi! Igaz, ahogy feljebb megyünk a jövedelmi létrán, egyre jobb a helyzet. Míg az összes adózó 40%-a valójában több adót fog fizetni ezen a címen, mint eddig, addig a legmagasabb jövedelműek határozottan jól járnak, tekintve, hogy a magánszemélyek különadóját is eltörölte a szocialista kormány. Magyarul az átlagember szopni fog, a legmagasabb jövedelműek zsebében viszont még több marad. De ne is ragozzuk tovább az SZJA-t, lépjünk tovább! (Ha valakinek kérdése van, nyugodtan tegye fel.)

Általános forgalmi adó (ÁFA)

Nos, most, hogy megkaptuk a fizetésünket, ideje elkölteni, viszont bármit is veszünk, azon bizony ÁFA van, ami pedig éppen most emelkedett igen vaskosan.

Ugorjunk vissza az időben 10 évet (egyrészt az kerek, másrészt akkor még a jelenlegi hatalom előttről beszélhetünk). Az Orbán-kormány idején 3 adókulcs létezett: 25%, 12% és 0%. Mondhatnánk, hogy na persze, mit rinyálunk, amikor volt már 25%-os kulcs, és most csak — néhány évnyi kedvezményes vásárlás után — újra a kiindulópontnál vagyunk. Csakhogy 2002-ig, a dolog úgy nézett ki, hogy a kedvezményes adókulcs (12%) alá tartozott az összes alapvető élelmiszer, a közüzemi díjak, a fuvardíj, az ásványvíz és jó pár szolgáltatás (például temetkezés) is. Jött aztán a D-209 és kormánya, ami először sutyiban átpakolgatta az ásványvizet és a fuvardíjat a 25%-os kulcs alá, majd apránként a közüzemi díjakat is, míg végül adócsökkentés címén a 12%-os kulcsot 15-re emelte, kis idővel később pedig el is törölte azt, és egységesen 20% ÁFÁ-t vezetett be. Ez már Gyurcsány regnálása idejére esett. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az átlagember fogyasztását nagyobbrészt az élelmiszer és a rezsi teszi ki, ami ebben az időszakban először a fuvardíjak 8%-os emelkedése miatt növekedett, majd még 3, később pedig újabb 5%-kal drágult. Ilyen értelemben a +5/-5%-os ÁFA változás inkább okozott életminőség romlást, mint javulást... normál esetben. Bár a ballib média nem győzte a győzelmi jelentéseket harsogni, a szkeptikusok már előre megmondták, hogy miközben az élelmiszerárak természetesen nőni fognak, a csökkentéssel érintett termékek árából a kereskedő zsebre fogja vágni a különbözetet, azaz nem fogja a vevők számára visszajuttatni. Gyurcsány erre bejelentette, hogy 'ÁFA-kommandót' fognak létrehozni, aminek az lett volna a feladata, hogy megvizsgálja, az adott üzletben érvényesítik-e az ÁFA-csökkentést vagy lenyelik. Ezzel csak annyi probléma volt, hogy egyrészt komplett idiótaság, másrészt létre sem jött, harmadrészt pedig tökéletes képet ad a szocialisták demokrácia-felfogásáról, tekintve, hogy szabad országban a kereskedők maguk határozzák meg az áraikat (a jövedéki termékek egy részét leszámítva). Ennélfogva az üzletek valóban lenyelték ezt az összeget, amelyik pedig úgy tett, mintha valóban csökkentené az árait, az mindössze akciónak tüntette fel a dolgot, és később szépen ő is beállt a sorba.

Ott tartunk tehát, hogy például egy csomag rizs 2002. óta csak az ÁFA-emelések miatt 10%-kal kerül többe (és akkor ebben sem a válság, sem az infláció, sem a devizaárfolyamok változása nincsen benne), és erre jön még a mostani 5%-os növekedés. Igaz, bizonyos élelmiszerek a 18%-os kulcsba kerülnek (csak éppen senki nem tudja, melyikek...de ez egy másik történet, ami a dilettantizmusról szól), azaz egy 120 Ft-os valami mostantól 118 Ft-ba kerül, ha nem számítjuk bele, hogy a 118 Ft-os valami fuvardíja viszont 5%-kal emelkedett, amit a kereskedő nyilván nem fog lenyelni. Tehát az "olcsóbb lesz/lett a tej" jellegű kijelentések már megint ordas hazugságok. (Összegezve: a szocialista kormány 7 év alatt +13% adót pakolt az élelmiszerek java részére.)

Még néhány dolog:

- míg SZJA csak annak van, akinek jövedelme is van, addig ÁFÁ-t mindenki fizet, aki egyetlen zsömlét is megvesz, így összességében nem marad több pénz az embereknél, sőt. A másik, hogy miközben az átlagjövedelemmel rendelkezők 1%-kal több pénzt költhetnek el, addig az összes jövedelemből 5%-kal kevesebb árut vehetnek meg, azaz 4%-kal rosszabbul járt mindenki.

- nemcsak ÁFA, de jövedéki adó emelés is volt a nyár elején, ami pedig egy ÁFA-alapot képező adó. Ez azt jelenti, hogy a kávé, alkohol és az üzemanyagok hatványozottan drágultak. Újabb érv a leszokás és a bicikli mellett.

- az egyéntől levont SZJA egy részét azok az önkormányzatok kapják meg, ahol az adott egyén lakik. Ezzel a változtatással (SZJA csökkentgetés) a túlnyomó többségében ellenzéki vezetésű településeket hozzák még szarabb helyzetbe, főleg, mivel az önkormányzatoknak is az 5 százalékponttal emelt árú szolgáltatásokat kell megfizetniük. Kettős prés, gratula. (Az — emelt — ÁFA egy része viszont az EU kasszájába vándorol...)

Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA)

Az EVA azon kevés újítás/változás közé tartozik, ami valóban előre mutató és pozitív hatású volt (következésképp évek óta meg akarják szüntetni).

Normál esetben egy vállalkozás a bevételei után megfizeti ugyebár az ÁFÁ-t, a nyeresége után fizet 16% társasági adót és 4% különadót, majd az így kapott adózás utáni eredményt felveheti osztalékként, amit ha megtesz, ismét csak 25% forrásadót kell fizetnie. 125 Ft bevételből tehát 65 Ft-ot fizet az államnak, ha mondjuk csak bevétele van ( tehát szélsőséges esetben). Ilyen azonban csak ritkán fordul elő, mivel minden vállalkozásnak vannak bejövő számlái, amik ÁFA-tartalma levonható a fizetendőből, és az adózás előtti eredményt is csökkentik a különféle költségek. Csakhogy nagyon sok olyan vállalkozó, vállalkozás létezik, aminek a bevételeihez képest szinte semmi költsége nincs. Amíg egy kereskedőnek árubeszerzése, egy iparosnak anyagköltsége van, addig egy oktatást vagy tanácsadást végző gazdasági szereplőnek maximum néhány ív papír meg egy bélyegző az, amit le tud vonni a bevételeiből, ergo közel a fenti adómértéket kell leperkálnia. És ami a legtragikusabb az, hogy az ilyen vállalkozások zöme kényszervállalkozó, aki számlára kapja a fizetését, így viszont abból szinte semmi nem marad.

Korábban ebben a helyzetben csak csalással lehetett túlélni: fiktív számlák vétele, hogy cca. 65% helyett csak 10-15 ugorjon a levesbe, meg minden szir-szar elszámolása, aztán lapítás az elévülési idő végéig. És akkor jött az EVA, ami kezdetben 15 (+1) %-os adómértékkel váltotta ki az ÁFÁ-t, a nyereségadót, az osztalékadót és a cégautóadót, cserébe viszont az EVA szerint adózó semmilyen költséget nem számolhat el, és alanyává is csak szigorú szabályok betartásával válhat (pl. 0 adótartozás, max. 25M Ft bevétel, stb.). Talán mondható, hogy igazságtalanság volt a bevezetése a többi vállalkozóval szemben, de én azt mondom, hogy az áldatlan állapotokat ez jelentősen mérsékelte, az adózási morált pedig nagyon feljavította. Ha magamból indulok ki, én az utolsó EVA-alanyiság előtti évemhez képest 100x (százszor!) annyi adót fizetek be éves szinten, és szerintem én nem vagyok egy extrém példa. Az EVÁ-val mindenki jól járt, ide értve az államot is, hiszen végtére is sokkal több adót szedett be, mint a bevezetése előtt, az alanyok többet költhettek (a saját fizetésükből), a többiek pedig rosszul semmiképpen sem jártak. Az EVA a jó példa arra, hogy az adócsökkentés (egy bizonyos fokig) az állam javára válik...és arra, miként oldja meg a szocialista vezetés a tömegesen előforduló törvénytelenségeket: elismeri őket, és erre az EVA csak egy példa. A többit nem rángatom ide.

Sikertörténetről beszélhetünk tehát, ami ennélfogva igen hányattatott sorsot is élt meg, hiszen nemcsak az EU akarta kikezdeni, de a korábbi főnökét hátba szúró Gyurcsány erre is rádobatott 10 százalékpontnyi emelést, most pedig a libás utód kormánya emel újabb 5 százalékpontot (az ÁFA emelésére hivatkozva). Ezzel alig pár év alatt éppen a duplájára nő ez az adónem, és így már mindjárt nem is éri meg annyi mindenkinek, ráadásul a felső határ meghagyása mellett némelyek egyszerűen kikerülnek a hatálya alól, akár szerették volna, akár nem.

Cafeteria

Na kérem, ez a témakör mutatja a legjobban, hogy a rabláson meg az uniós pénzek lenyúlásán kívül semmi máshoz nem értő alakok miként okoznak a dilettantizmusukkal hatalmas károkat az országnak. Mi is az a cafeteria? Nem szép nem magyar szó, de egyszerű szinonimája és összefoglaló neve a 'választható béren kívüli juttatásoknak'. Ide tartozik az üdülési csekk, az ételutalványok, a kultúra utalvány, a helyi közlekedés térítése (a helyközit a munkáltató köteles (részben) megtéríteni a dolgozójának), egészség- és nyugdíjpénztári befizetések, otthoni internet térítése, és még egy pár dolog. A nagy cégeknél általában meghatároznak egy keretet, amin belül a munkavállaló dönti el, miből mennyit kér, a kis cégeknél viszont az 'ez van, ezt kell szeretni' elv működik, ha egyáltalán van egyetlen forint cafeteria is. 

A VBK azért kedvelt metódus a cégeknél, mert adómentes (volt, és csak egy határig), tökéletes ösztönző, hatékony módja a premizálásnak, és mert úgy lehetett a segítségével fizetést emelni, hogy közben a munkáltató terhei alig-alig növekedtek. Nos, ennek most vége, mivel 2010. januárjától a cafeteria legmeghatározóbb elemeit a kormány 25% SZJA-teherrel sújtja. Ennek nem az lesz a következménye, hogy amellett, hogy minden marad a régiben, még az állam is beljebb lesz ennyi adóval, hanem az, hogy a munkáltatók vagy kevesebbet adnak ezentúl az alkalmazottaiknak (hogy az adóval együtt ugyanott legyenek), vagy egyáltalán nem fognak adni semmit. A közvetlen következményeken túl pedig ez olyan brutális közvetett hatásokkal fog járni, ami nemhogy mérsékli a válságot, de még tetézi is azt. A mindenben csak a dollárjeleket látó idióták azt hiszik, hogy ha mondjuk a munkáltatók éves szinten 100 Mrd forintot fizetnek ki cafeteriára, akkor az államkassza ezen 25 Mrd forintot kaszál majd, és a korlátolt tyúkeszükkel nem jönnek rá, hogy nemhogy 25 Mrd forint nem fog befolyni, de az országnak minimum 100 Mrd forintnyi kárt okoznak a változtatással. Miért? Csak két érv a sok közül:

- Mert akármennyi étel-, kultúra, internet-, stb. utalvány esik ki a gazdaságból, az ugyanennyi bevételkiesést fog okozni a beváltóhelyeken, az pedig ÁFA és nyereségadó csökkenést az államkasszában.

- Mert sokan például csak azért vásárolnak jobb minőségű ételt (azért esznek étteremben), azért mennek el belföldön üdülni, hogy elhasználják az utalványaikat. Ha nem volna utalványuk, nem mennének, vagy nyaralni például külföldre mennének, ez tehát egy szelíd ösztönzés a belföldi költekezésre.

Ha ezek a pénzek kiesnek a gazdaságból (főleg a vendéglátásból és a turizmusból), újabb csődhullám indul el, megint nő a munkanélküliség, ez tovább gerjeszti a fogyasztás csökkenését, satöbbi, satöbbi. A többi lépés is csak árt, de ez a legnagyobb öngyilkosság, amit el lehet képzelni. Ki az a hülye, aki ezt kitalálta? 

Járulékok

Most már csak röviden, de még megemlékeznék egy újabb hülyeségről. Július elsejétől a munkáltató által fizetendő járulékok 143000 Ft-os fizetésig összesen 4%-kal kevesebbek, és csak afölött kell a jelenlegi mértékű biztosítást fizetni. Ez így jól is hangzik, és talán egy leheletnyit erősítheti is a foglalkoztatást, de ha józan ésszel belegondolunk, mi lesz a fő következménye? Aki eddig magasabb fizetésre jelentette be magát/alkalmazottait, ezután az is leveszi ezt a szintet a minimálbér kétszeresére. Majd hülye lesz többet fizetni, amikor innentől kezdve legálisan csökkentheti a járulékait (erre mondtam korábban, hogy szocialista módszer az anomáliák felszámolását hallgatólagos elismeréssel megoldani). Nálunk, az irodában máris vannak erre utaló kívánságok. Elismerem, hogy összességében ez egyébként is kevesebb adóterhelést jelent a vállalkozásoknak, na de miközben évek óta azt hallgatjuk, hogy a sok gazember minimálbérre jelenti be magát, aztán meg Mercedesszel furikázik... Ezt a csökkentést összegtől függetlenül kellett volna meglépni, így valóban igazságos lenne, nem a rosszra ösztönözne, és nem okozná az adminisztráció megduplázódását.

Vagyonadó

A legvégére hagytam ezt az adót, pedig el is hagyhattam volna, mivel a többséget (?) úgysem érinti majd, talán éppen ezért is olyan alacsony az elutasítottsága. Ezzel kapcsolatban is van azonban egy pár gondolatom.

Ha emlékszünk, a vagyonadó bevezetése nem mostani ötlet, hiszen már korábban is volt egy sikertelen nekifutás, majd néhány hónap lappangás után ismét előkerült ez az új sarc. Először még ingatlanadó néven futott, aztán amikor a kormány végre felfogta, hogy az eredeti elképzelés magvalósíthatatlan, ismét jött az ötletbörze. Volt itt minden, mi szem-szájnak ingere, míg végül kisütötték, hogy az ingatlanokra csak 30 M feletti érték esetén kell fizetni, és a hajókat meg a repülőket is adóalappá tették. A közvélemény ezt a verziót fogadta el a legkönnyebben, hiszen így azt érezheti, hogy most végre a gazdagokon ütnek egy nagyot. Na igen, a legocsmányabb emberi tulajdonságokra (esetünkben az irigységre) alapozni mindig hálás dolog, a szoc-lib kormányok gyakran építenek is rá. De ne örüljünk annyira, mert tudjátok egy új adónemet mindig sokkal nehezebb bevezetni, mint aztán módosítgatni benne a mértékeket, értékeket. Mosolyogva fogadjuk a báránybőrbe bújt farkast, aztán majd nézhetünk, amikor az értékhatárt szépen megfelezik.

Magyarországon nem kifejezetten divat a vagyoni típusú adó, nincs is sok belőle. Az ilyen adófajtának az a lényege, hogy a már megszerzett tulajdon után kell újra és újra adót fizetni (ha jól tudom, az USA adórendje alapvetően ilyesmire épül). A vállakozásoknak kell általában kommunális adót fizetni a helyi önkormányzat felé (potom összeg), de ilyen az építményadó és a gépjárműadó is, amik szintén a helyi önkormányzatoknak jelentenek bevételt. Mindhárom összeg viszonylag alacsony (vagy csak olyanokra vonatkozik, akik könnyen kitermelhetik). Az idén a cégautóadó is vagyoni típusú adó lett, ezt követi majd jövőre a vagyonadó. Pedig nem kéne elkezdeni az ilyesmit, mert akkor megint lesz hivatkozás az újabb, hasonló adók bevezetésére, és a bőrök nyúzgálása sosem áll meg.

Végül összefoglalás gyanánt ismét leszögezném, hogy NEM volt adócsökkentés, és ez NEM válságkezelés. Ezektől az intézkedésektől csak tovább romlik a helyzet, tovább mélyül a szar, ami már most is olyan ordenáré dolgokat produkál, hogy az mind külön bejegyzéseket igényelne. Több bloggernél is olvasom, hogy "hát igen, ez mind muszáj, mert a válság...meg az Orbán sem tehetne mást", ami szintén nem igaz. Azért mert valakik sokszor elmondanak egy hazugságot, még nem kéne benyalnunk. Nézzétek meg a világ többi országát, és nézzétek meg, adóemelés helyett vagy mellett hány ötletes, előre mutató intézkedést vezettek be ott, ahol van szándék is, nem csak a bőrök nyúzása. Tudom én, hogy a szocik szeretik magukat ez egyetlen üdvözítő megoldás letéteményeseinek beállítani, de soha nem csak egy út van. Éshamarosan azt is meglátjuk, hogy az ő útjuk pedig végképp nem az.

Oktatás vége.

Gus blogján van egy bejegyzés a járulékfizetéssel kapcsolatban. Néhány komment is érkezett hozzá, és amikor a sajátomat megírtam (azzal kapcsolatban, hogy EVÁ-sként mi mindent kell fizetni), gondolatban egy kicsit tovább is lendültem.

Nézzük az én esetemet. Én a munkahelyemen úgy kapom a fizetésemet, hogy az ügyfelek fizetnek valamennyi könyvelési díjat, aminek a 20%-a a pénzem alapja. Pontosabban a főnököm hajdanán azt hangoztatta, hogy neki a könyvelő 20%-ba kerülhet, amiben benne vannak a különféle közterhek is. A minimálbér kétszeresével vagyok bejelentve (139e Ft), az efölötti részről EVÁ-s egyéni vállalkozóként adok számlát, és ezt a részt önállóan adózom le. Mit jelent ez?

1. A 138e Ft után, akárcsak mástól, tőlem is levonják a 1,5% nyugdíjbiztosítási járulékot, a 8% magánnyugdíjpénztári tagdíjat, a 1,5% munkavállalói járulékot, a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a 2% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a(z ekkora összeg utáni) 18% és 36% közötti személyi jövedelemadót. A fizetésemből aztán lejön az utánam fizetendő összes adó és járulék: 24% nyugdíjbiztosítási járulék, 4,5% természetbeni egészségbiztosítási járulék, 0,5% pénzbeli egészségbiztosítási járulék, 3% munkaadói járulék, 1,5% szakképzési hozzájárulás, fixen 1950 Ft egészségügyi hozzájárulás, és ha 20-nál több alkalmazottunk lenne, akkor éves szinten 152000 Ft rehabilitációs hozzájárulást is kéne fizetni (céges szinten). Ez így olyan, mintha be sem lennék jelentve, hiszen ugyanezeket kéne fizetnem főfoglalkozású egyéni vállalkozóként is.

2. a fennmaradó részről állítom ki a számlát, ami az EVA-alapomat képezi. Ebből 25% egyszerűsített vállalkozói adót (ez az EVA) fizetek, valamint a 4%-a után a fenti nyugdíj és egészségbiztosítási járulékokat (kivéve a 2%-ot), valamint 4,5% vállalkozói járulékot is. Az EVA-alap fele után jön 2% iparűzési adó, a helyi önkormányzatnak kommunális adó (mert vállalkozó vagyok), és kényszerbankszámla kezelési költségei (ami ugyan nem adó, de jellege miatt mégis hasonlóan viselkedik). (Ha nem lennék bejelentve a 4% utáni járulékokat nem kéne megfizetnem, de akkor elesnék a munkavállalókat megillető adókedvezménytől, és bár EVÁ-sként nem kéne SZJA-t fizetnem, a felsőoktatási tandíj kedvezményét is beleszámolva összességében mégis rosszabbul járnék).

3. ha nem lennék EVÁS, még rosszabb lenne a helyzet. Akkor ugyanis a bevételeim mellé költségeket is kéne gyűjtenem, és ezek különbözete adná ki a nyereséget. Ezzel az a baj, hogy a szakmámnak — jellegénél fogva — kicsi a költségvonzata, tehát szinte minden bevételem  nyereségadó alá esne. Ez 16%, plusz 4% magánszemélyek különadója, és ha a nyereségből levonnám a 16%-ot, a fennmaradó rész két részletben további adófizetési kötelezettségeket vonna maga után. Ha nem lennék bejelentve, a saját magamnak adott fizetés (vállalkozói kivét) ugyanúgy 138000 lenne, minimum. A 16% nyereségadóval csökkentett nyereség a vállalkozói kivét 30%-ig 25%-kal adózna, az efölötti rész 35%-kal, valamint 14% egészségügyi hozzájárulást is kéne fizetni utána. Ha be lennék jelentve, nem lenne vállalkozói kivétem (nem őrültem meg, hogy az 1. pontban felsorolt adókat még egyszer kifizessem), tehát minden forint nyereségem (ami csak kevéssel lenne kisebb, mint a fizetésem számlás része) 35+14%-kal adózna. Ez esetben nem a bevételem fele után kellene 2% iparűzési adót fizetnem, hanem az egész után (so-so). Főleg társas vállalkozás tagjaként (Bt, Kft, stb.) ha lenne autóm, azután cégautó adót kellene fizetnem, ami az autó értékétől függően fix összeg (SZJA-nak számít), valamint ki kellene fizetni a cégautóadó 25%-nak megfelelő egészségügyi hozzájárulást, és ez utóbbi 3%-ának megfelelő munkaadói járulékot. Ha telefonköltséget számolok el, két választásom van: vagy kiszámlázom magamnak a magáncélú telefon használatot (minimum 20%), és ÁFÁ-t fizetek utána valamint nyereségadókat, mivel bevételnek számít, vagy az ÁFÁ-s telefonszámla 20%-a után kifizetek 54% SZJA-t (dupla adózás!), valamint a 20%-ot össze kellene adnom ezzel az 54%-kal, és az egész után kellene megfizetnem 24% nyugdíjbiztosítást, 5% egészségbiztosítást és 3% munkaadói járulékot (tripla adózás, hiszen ÁFÁ-ra SZJÁ-t, és az adózott adóra NYB-t, EGB-t, MAJ-t). Előfordulhatna, hogy a partnereimet megvendégelem (pogácsa, kávé, ásványvíz), az alkalmazottaimnak ajándékot adok (csokimikulás, nőnapi virág, húsvéti nyuszi), vagy termékmintát osztogatok. Ezen esetben természetbeni juttatást nyújtok és a telefonadóval megegyező mértékű adókat kell fizetnem (a megvásárlásukkor fizetendő ÁFA felett), amennyiben az éves göngyölt összeg meghaladja a bevételem 1%-át (vagy az alkalmankénti 1500 Ft-ot (vagy a 4. esettől kezdve az akármennyi forintot)). Ha maradt valamennyi nyereségem, a fent már ismertetett adókkal egyező mértékű társasági adót (16%), társas vállalkozások különadóját (4%) kell fizetnem, osztalékfizetéskor pedig ugyanúgy 25% forrásadót avagy 35% forrásadót+14% EHO-t. Ha a költségeim meghaladják a bevételeim mértékét (azaz veszteséges vagyok), akkor elvárt adót kell fizetnem, aminek a számításába nem bonyolódnék bele.

Ha esetleg nyugdíjasként tenném mindezt, akkor csak néhány százaléknyi járulékot úsznék meg, viszont havi 4350 Ft egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot kellene fizetnem. A korrektség kedvéért tenném hozzá, hogy ha legalább egy évig fizetek nyugdíjasként nyugdíjjárulékot, akkor az évente fizetett összeg 0,5%-át hozzácsapják a mindenkori nyugdíjamhoz (ez havi 138000 Ft-os vállalkozói kivét/tagi jövedelem esetén 787 Ft havi nyugdíjemelést jelent ÉVENTE).

Ha valamilyen törvényt vállalkozóként megszegek, valamilyen bevallást nem vagy hibásan küldök be, vagy az APEH másként vélekedik az elszámolásomról, akkor bírságot, adóbírságot vagy mulasztási bírságot, ha az adókat nem időben fizetem be, akkor a késedelmes összeg után naponta  (összeg*jegybanki alapkamat kétszerese/365) Ft késedelmi pótlékot, ha pedig magam jövök rá egy bevallásom helytelenségére, a feltárt különbözet után a jegybanki alapkamat kétszeresének fele/365 Ft önellenőrzési pótlékot kell fizetnem (utóbbi esetben az eredeti bevallási kötelezettség és a feltárás napja közötti időre naponta). Ha ugyanazon időszakra újabb önellenőrzést nyújtok be, a pótlékösszeg a jegybanki alapkamat kétszeresének 75%-a. Ha esetleg olyan vállalkozásom van, ami az EU területén kívülre eső országból importál valamit, akkor vámkötelezettségem is keletkezik. Ha pedig könyvet, újságot, naptárat, filmet, művészeti alkotást (stb.) adok ki vagy rendezvényt szervezek, kulturális hozzájárulást is kell fizetnem. Ezen kívül apport és térítés nélküli átadás esetén ÁFA illeti az államot, ha nagy a cégem, innovációs járulékot, ha TV-t üzemeltetek, TV-készülék üzembentartási díjat, ha zenegépet, szerzői jogdíjat, ha pedig nyerőautomatát, játékadót kell fizetnem, és persze vállalkozóként minden olyan adót, illetéket és járulékot le kell róni, amit magánszemélyként is kellene, de ezek felsorolása (a speciális esetekkel együtt) nem egy blogbejegyzést, de egy kisebb könyvet is megtöltene, még ilyen konyhanyelven is.

A politikai hangvételű bejegyzéseim és kommentjeim miatt elvesztett olvasóim után maradtak java része is már a múlté, ha egyáltalán volt türelmük az eddigiekhez, de annak a nagyon kevésnek folytatnám, hiszen

4. most kezdhetem elkölteni a megmaradt pénzem. Minden vásárlás és igénybe vett szolgáltatás után általános forgalmi adót (ÁFA) kell fizetnem, ami zömében 20%, bizonyos esetekben 5% (könyv, újság), kiemelt dolgok esetén 0% (pl. egészségügyi szolgáltatások, akkreditált intézményeknél az oktatás, stb.). Ha egészségkárosító terméket vagy üzemanyagot veszek (kávé, alkohol, cigaretta, benzin), akkor a termék árában jövedéki adót is megfizetek, amire még rájön az ÁFA (dupla adózás!). Hűtőgép, reklámújság, műanyagok, csomagolóanyagok, kőolajtermékek vásárlásakor környezetvédelmi termékdíjat, hanglemez, CD, DVD (üres is!) vásárlásakor pedig szerzői jogdíjat kell fizetnem a termék árában. Ez utóbbiakra még szintén rájön az ÁFA. Pompás!

Ha gépjárművem van, gépjármű súlyadót (most már teljesítményadó vagy mifene) kell fizetni, valamint adó jellegű a kötelező felelősségbiztosítás is (bár azért esetleg kaphatok valamit cserébe). Ingatlantulajdon után építményadót és/vagy kommunális adót fizetek, jövőre pedig ingatlanadót is. Ha elutazom valahova, a szállás díja felett idegenforgalmi adót, külföldre menetel esetén reptéri illetéket szednek be tőlem. Ha nem megyek sehova, hanem csak otthon gubbasztok, a közüzemi díjakban környezetterhelési díjat és energiaadót rovok le az államnak. Ha a pénzemen ülök inkább, akkor pedig a kapott kamatot rövidítik meg 20% kamatadóval. Ez persze nem vagy-vagy, hanem egyszerre szokott lenni.

Ha ingatlant, gépjárművet adok-veszek, személyigazolványt, útlevelet igényelek, államigazgatási eljárási illeték terhel, ha öröklök, örökösödési illetéket, ha ajándékba kapok valamit, ajándékozási illetéket, ha ingatlant veszek, akkor pedig vagyonszerzési illetéket kell fizetnem.

Ezeket csak úgy fejből írtam, szóval könnyen lehet, hogy valamit kihagytam.

Ezek után ugye nem kérdés, hogy nem óhajtok minden lófaszért (kezdetben) 300 Ft-ot leperkálni az orvosnál.