hírek bejegyzései

Minden szónál többet mond a gondolataimról a következő dal 1:38 perce.

Ui.: mindenestre már egy kissé unalmas, hogy minden választás/szavazás előtt 'terrortámadásoktól' kell tartani, a nagy horderejű események előtt pedig feltűnik — vélhetőleg ugyanaz a — 200 csuklyás fiatal, hogy a másnapi hírekben a randalírozás szerepeljen, és ne arról szóljanak a hírek, ami az igazán fontos. Még 1-2 alkalommal előfordul ez, és végre a leghülyébb emberek számára is nyilvánvaló lesz, mi folyik itt.

- milyen lelkivilágú ember az, aki öt nappal a havazás után úgy vág neki az autójával a városnak, hogy nem törli le annak motorháztetőjéről a nagy betűkkel a hóba írt "GECI" feliratot?

- milyen emberek dolgoznak a TV2 nevű kanálisnál, ha annak (viccesen Tényeknek nevezett) esti hírműsorában megjelenhet a következő felirat a képernyő alján: BONBARIADÓ?

- hogyan lehetséges, hogy a Kossuth Rádió déli hírműsorában csütörtökön azt mondják, az amerikai elnökválasztás iowai fordulója komoly jelentőséggel bír, hiszen általában az szokott nyerni, aki itt győz (mármint az elnökjelöltté válást nyeri meg), majd pénteken ugyanebben a műsorban közlik, hogy az iowai fordulónak semmi jelentősége nincs, mert ez egy kis állam, meg blabla? (Mondjuk ezt véletlenül tudom: a pártrádióvá silányított Kossuth külpolitikai szerkesztője vélhetőleg még mindig a kádári reflexek szerint működik, és vagy a mindenkori baloldal szája íze szerint interpretálja a világ történéseit, vagy a saját véleménye alapján szerkeszti a híreket (ennek nagy mestere Aczél elvtárs, Orosz elvtárs és Bolgár elvtárs is), az elnökválasztás iowai fordulójának eredménye pedig nem tetszett neki)

- milyen kommunikáció van a különféle államhatalmi/közszolgálati intézmények között, amikor egy napon jelenti be az OEP, hogy 28 milliárd forintot takarított meg (amit egyébként nem takarítgatni kellene, hanem az utolsó fillérig visszaosztani, ugyanis azért fizetjük be), és ennek az az oka, hogy nőtt a járulékfizetők száma, a munkaügy meg közli, hogy tovább nőtt a feketén foglalkoztatottak száma, azaz már minden 3. ember feketén dolgozik?

- miért nézik még mindig olyan segghülyének az embereket, hogy el akarják hitetni velünk, egy évek óta megszakítás nélkül, bejelentve dolgozó ember azért kapott 'piros jelzést' az orvosánál a egészségügyi jogviszonyára vonatkozóan még január 1. után is, mert egy betű nem stimmelt a nevében, és ezért az OEP nem tudta összepárosítani az orvosi adatokat a munkahelyi adatokkal? (Ott a TAJ-szám, te faszjankó. Az azért van.)

- mi történt a másik kormánytévénél (RTL Klub), hogy főműsoridőben olyan filmet adtak le, ami hol egyértelműen, hol áthallásosan a tervezett eü-átalakítást kritizálta, majd a film után közvetlenül (se reklám, se műsorajánló) beszúrt hírblokkot azzal kezdték, hogy 'Az MSZP frakciója módosítások nélkül kívánja megszavazni a köztársasági elnök által az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött...'?

- miért fáj ilyen kibaszottul a torkom?

Az utóbbi időben hihetetlen módon és mindenre kiterjedően terjed a gagyi. Igénytelen, tehetségtelen sztárocskákat tukmálnak ránk mint nagy sztárokat, a show- és szórakoztató műsorok megjátszottak, a humorosnak szánt produkciók erőtlenek, és csak az ováció-gép röhög nagyokat a poénokon. A tv-csatornák húsz-harminc éves sorozatokat és filmeket szednek elő, a bulvárlapok a semmiből csinálnak címlapsztorit. De a közszolgálati médiumok sem sokkal jobbak. Az m1-en az elvtársak csinálnak maguknak/egymásnak kis költségvetésű, "beülünk egy stúdióba azt' beszélgetünk" műsorokat, az m2-n meg megismételjük az m1 műsorait, megfűszerezve néhány olyan antikvitással, amit már az m1-en sincs pofánk leadni.

A közszolgálati rádiók közül a Bartókot sosem hallgattam, a Petőfit meg csak csütörtökönként, amikor a hihetetlenül elfogult, az ocsmányságokat kiválogatva azonban gyakran szórakoztató Rádiókabaré volt adásban. A Kossuth híreit azonban gyakran meghallgattam, de Such elvtárs hatalmora kerülése óta az is gyakran öklendezésre késztet. Nem firtatom, miért, mert nem akarok erősen politikai hangvételű bejegyzést írni (pedig már így is arra hajazok...). A lényeg, hogy az új igazgató beiktatása után jól kirugdalták a jobboldali munkatársakat, Szilvay Balázst, Papp Endrét, Jónás Istvánt (Lovas Istvánt...), és állítólag a baloldaliak közül is többeket, bár azt nem tudom biztosan, meg nem is érdekel, mert úgyis mindehol fürtökben lógnak. Ennek viszont az volt a következménye, hogy elfogyott a beszédképes szakember, helyettük jellegtelen hangú, olvasni képtelen újoncokat állítottak üzembe.

És itt térek vissza az alap felvetésemhez, azaz a gagyihoz. Miért nem követelik meg a hírolvasóktól, hogy tudjanak beszélni? Elvégre az a szakmájuk. Az, hogy a kisebb televíziókban mekegnek, makognak, hörögnek, raccsolnak, nem érdekel, az RTLKlub és a TV2 hírműsorai sem érintenek, mert nem nézem őket (fenti okokból), bár itt már a Sváby már egy jó példa a beszédképtelenségre. De hogy az adófizetők pénzéből vegetáltatott közszolgálati médiumokban alkalmatlan emberek kapnak hírolvasói munkát anélkül, hogy a legalapvetőbb képességük meglenne ehhez, az felháborít.

Na de a hírszerkesztőket sem kell ám félteni. Imádom, amikor azt hallom Magyarországra, hogy "Közép-Kelet-Európa", holott ez kábé akkora bunkóság, mint Sidney-re azt hinni, hogy Ausztrália fővárosa. Ugyanakkor imádják Nagy-Britanniát Albionnak, Olaszországot Itáliának nevezni, holott egyik sem létezik már előbbi az ókor, utóbbi Garibaldi munkásságának tetőpontja óta. Ennyi erővel minket is hívhatnának Pannóniának (vagy Hungáriának, amennyiben az összefüggés az Italy-Itália párhuzamon alapszik). Ahelyett, hogy valóban választékosan állítanák össze a hírek szövegét, rendszeresen kedvenc szavakat használnak, amik egy ideje a könyökömön jönnek ki, de már inkább gyűlölni kezdem őket. Például az Alkotmánybírósággal kapcsolatban egyszer sem képesek kihagyni a taláros testület kifejezést, Debrecen rendszeresen Cívisváros, a választás meg örökké referendum. Azt a szót, hogy szökőár, nyugodtan elfelejthetjük, ma már csak cunami létezik, és üstökös sincs többé, csak kométa. Hallotta már valaki azt a szót, hogy grémium? Nem, rosszul kérdeztem: hallotta már MA valaki azt a szót, hogy grémium? Akkor ma még nem nézett hírműsort. A halál faszáért nem képesek ugyanis kimondani, hogy testület (vagy tanács vagy tudomisén).

És lehetne még sorolni, biztosan tudtok Ti is jó pár ilyet, úgyhogy nem is folytatom. Tudom én, hogy oktatni akarnak (pl. az utóbbi években milyen jól megtanultuk, hogy mi az anthrax, az aflatoxin, meg a guargumi, nem?), de nem lehetne inkább a választékosságra rámenni?

Mára kizsörtölődtem magam...