izgalom bejegyzései

Éppen egy másik bejegyzést fogalmaztam, azonban pár perccel ezelőtt jött egy hívás "otthonról", úgyhogy az eredetileg tervezett posztot képtelen vagyok folytatni. Szétesett a koncentrációm.

Mostohaanyám hívott, és közölte, hogy két rendőr járt náluk, csak azt nem tudja, engem kerestek vagy az apámat. Egyikünk sem volt otthon ugyanis, apám reggel óta, én 8,5 éve. Nem csoda, hogy nem találtak. Az öcsém viszont otthon volt, és a telefonba csak annyit tudott nekem elmondani, hogy két nyomozó járt nálunk, és valami 'A'-betűs cég könyvelésével kapcsolatban kerestek. Azt nem tudta felidézni, mi volt a cég neve (pedig rákérdeztem egy-két renitensre), csak a rendőrök által mondott telefonszámra csapott le, hogy "Igen, az az!". 

Az a szám a jelenlegi munkahelyem kettővel ezelőtti irodájának telefonszáma, ahonnan már minimum 3 éve elköltöztünk. Így nem tudom, melyik cég miatt keresnek (saját vagy benti), mit követett el az a cég vagy valamelyik tulajdonosa, miért ott keresnek, ahol már több mint 8 éve nem lakom (és ezt ők isnagyon jól tudják, mivel a lakcímkártyám is 8 éves). Semmit nem tudok, és a részletek miatt sem tudok faggatózni, mert a telefonom aksija mindjárt kifúj, aztán tutira most keresnének egy csomóan. Meg aztán lehet, hogy a rendőrök már nálam is jártak, csak nem találtak a lakásban, és ezért mentek az eggyel korábbi címre. A telefonszámot nyilván egy hajdani adóbevalláson találták, én viszont nem tudok olyan cégről, akit éppen addig könyveltünk volna csak, és azóta nem. Mert utóbbi esetben újabb bevallások is mentek, amiken viszont az új szám szerepel, nem a régi. Aztán az sem biztos, hogy benti cégről van szó, mert előfordulhat, hogy valamelyik otthoni ügyfelemet keresnék rajtam keresztül, aminek egy bevallására véletlenül vagy megszokásból a munkahelyi számot írtam.

Sőt, az is lehet, hogy az ominózus cég nem is cég, hanem egyéni vállalkozó, aki ráadásul éppen úgy 'A'-betűs, mint mondjuk a Kevin Costner. A laikus, 18 éves öcsém memóriájára hagyatkozni nem érdemes, mostohaanyámról nem is beszélve, aki ugye nem tudta eldönteni, hogy vajon az apámat kereshették vagy annak könyvelő fiát... Ha az elmondottakból csak a tuti dolgokat mazsolázom ki, akkor annyit állapíthatok meg, hogy két ember keresett egy régi telefonszám alapján, rossz helyen. 

Sosem volt dolgom a rendőrséggel — ha ezek egyáltalán azok voltak —, és igazából most sem engem keresnek igazán, hiszen én csak egy kis csicska könyvelő vagyok, aki úgysem tud semmiről. Ha megtalálnak, a következő lépésben úgyis a főnökömhöz járulnak majd, hiszen én néhány ügyfele(me)t sosem láttam, csak a számláik lekönyvelését végeztem.

Különösebben tehát nem is izgulok, bár amíg ma haza nem érek, biztosan ezen jár majd az agyam.