kiadások bejegyzései

Továbbra is lelkesen jegyzetelem minden elköltött forintomat. Még nem unom, de ilyen gyorsan még nem is szoktam feladni dolgokat. Majd év végén, na, akkor már nyűgnek fogom érezni. Szerencsére most nem kell a nyugta nélküli kiadásokat észben tartanom (és egy részét a lejegyzésig elfelejtve, az összképet torzítani), mert az okostelefonomba 3 mp alatt berögzítem. Milyen hasznos jószág...

Nos, mielőtt belemennék az unalmas statisztikába, a februári kép kontúrjait azzal festeném meg, hogy elmondom, nekem ez a hónap a legbővebb a bevételek terén, mivel ilyenkor számlázzuk ki a partnereknek az évzárási díjat, ami +1,5-2 hónap könyvelési díjával egyenlő. Ilyenkor mi is egy kicsit mélyebben nyúlunk a kasszába, főleg a tavalyi, ínséges hónapok után, azonban ami könnyen jön, könnyen is megy, mert ugyanezen hónapok miatt a pénznek bizony számos helye van. A lényeg ebből persze csak annyi, hogy a többi hónaphoz képest a február nem jó hasonlítási alap, mivel sem a bevételi, sem a kiadási oldal nem feleltethető meg a többi hónap azonos adatának (kivéve a kaját, a cigit és a macskát). És akkor most lássuk, merre is folyik el az a fizetés:

Kaja (19,29%): úgy tűnik, az élelmiszer tovább drágult, mivel — bár én többet nem ettem, mint máskor — mégis 20%-kal nőttek a kajára költött kiadásaim. Valószínűleg ennek az lehet az oka, hogy elég sok zöldséget és gyümölcsöt pusztítok el (van, hogy egy nap megeszem egy kiló narancsot), azok meg most igencsak borsos áron kaphatók. A ház melletti CBA-ban egy kiló paprika 1000 Ft, egy kiló kígyóuborka 700. Nonszensz!

Cigi (4,6%): a cigi a jövedéki adó emelése miatt kb. a hó közepétől 10%-kal drágább lett, mint korábban. Én kék Multifiltert szívok, ami eddig 640 Ft-ba került, most viszont már 700. Mondjuk úgy kell nekem, minek szívom? Ennek ellenére a februárban dohányzásra kidobott pénz abszolút értékben mégis csökkent, ami talán annak köszönhető, hogy egy csomó helyen már tilos rágyújtani. Vagy csak arról van szó, hogy ez a hónap két nappal rövidebb volt, mint a január (ami önmagában mégsem magyarázat, de ehhez látni kell a számokat).

Macska (1,4%): a kis Desi most sem evett többet, mint máskor, ezért a rá költött havi összeg csak egy zsák alommal kevesebb. Majd a március hónap megint több lesz, mivel almot például mindjárt veszek neki (jó drága, bassza meg), ha ezt a bejegyzést befejeztem.

Rezsi (22,86%): mint azt korábban írtam, végre utolértem magam a lakás számlái terén. A téli fűtésszámlán és a közösköltségen felül kifizettem két tv+internet számlát, két villanyszámlát, egy Díjbeszedőt (ami januári volt), és a 23 forintos első mobilszámlámat. Ez kurva sok pénz volt, de végre vége a tartozások miatti lappangó frusztrációnak.

Szórakozás (6,9%): legalább 4 filmet néztünk meg moziban, voltunk színházban, lakásavatón, spontán összejövetelen, és én is visszahívtam pár barátunkat, szóval februárban sem unatkoztunk. Mégis kevesebb ment el minderre, mint januárban. Az élményeket (mozi, színház) meg apránként megírom.

Szerzemény (2,63%): tartom az év elején eltökélt minimum mennyiséget a könyvek, CD-k és DVD-k terén. Ezúttal egy filmet vettem magamnak, egy olcsó PC-s játékot, a szokásos Magyar Nemzet Képeslapokat meg az új mobilhoz egy tokot és egy fülest.

Test (27,9%): ezen rubrika legnagyobb részét a két fogam megcsináltatása tette ki, így fordulhatott elő, hogy februárban többet költöttem a testemre, mint bármi másra ebben a hónapban. Sőt, azt is mondhatnám, hogy többet, mint sok ember havi jövedelme... Viszont voltam még háromszor squasholni, végre a konditerembe is betettem a lábam, meg a szokásos fodrász is ott figyel a részösszegek között.

Háztartás (1,67%): ezt a rovatot sokszor olyan értelmetlennek érzem, mivel a tartalma mindig elenyésző az összes többi másikhoz képest. Lehet, hogy legközelebb (ha csinálok még ilyet) egyszerűen a rezsihez csapom. Pár vicek-vacak dolgon (alufólia, vécépapír) kívül egy habzsák és egy mérőedény szerepel benne, ami utóbbi viszont ge*i drága volt. A Vasedényben vettem, ami köztudottan nem a legolcsóbb hely, de nekem rögtön kellett, mert a vendégváró sütit mindenképpen meg akartam csinálni, az ár meg nem volt rendesen feltüntetve, így csak a pénztárnál ocsúdtam, hogy most fizettem ki 3000 Ft-ot egy darab vonalkás műanyagra. Igen, még felnőtt fejjel is képes vagyok ilyenekre...

Ruha (9,66%): a jövedelmi helyzetem javulásának egyik fokmérője, hogy ebben a rubrikában is van adat. Három alsógatya, egy farmer, egy cipő és egy alkalmi nadrág (nekem munkanadrág) gazdagította a szekrényem tartalmát.

Egyéb (0,3%): ide kerül minden, ami semelyik másik oszlopba nem való. Volt egy utazás anyámékhoz, plusz az ajándék, amit vittem nekik, meg az erkölcsi bizonyítvány igénylésének illetéke (amit még nem hasznosítottam, mivel a kérőlapot nem küldtem el).

Márciusban újra költünk!

Folytatódik a tűzoltás, avagy a hónapok óta tervezett, de máig meg nem írt bejegyzések elkészítése. Ez is egy ilyen, avagy végre választ kapunk, mi a jó büdös ló***ra meg el ennyi temérdek pénzem egy évben. Ezért nyugtáztam, memorizáltam, adminisztráltam 365 napon keresztül, de most, hogy tudom a választ, semmivel sem vagyok boldogabb. Jó, igazából sosem gondoltam, hogy a tudás birtoklása majd boldoggá tesz, nem úgy, mint talán azt az olvasómat, aki legutóbb kifejezetten igényelte a jelen bejegyzést (Hanson? Goner? Már nem emlékszem.) Szóval akkor jöjjön 2009. összes kiadása, számokban.

Első kimutatásunk a megszokott, havi táblázatokból képzett ábra évesített változata. Jó, mi? Rezsire költöttem a legtöbbet, minden keresetem 20%-át (igaz, a számok csak a költségeim közti arányra értelmezhetőek, de mivel év elején lényegében 0 Ft megtakarítással indultam, és úgy is fejeztem be az évet, előző állításom megállja a helyét). A következő legnagyobb tétel a vállalkozásom utáni terhek kifizetése volt, azaz az a pénz, amit azért költök, hogy megkapjam a költeni való pénzem. Hülyén hangzik, de lényegében igaz. Ez a kettő, plusz a háztartási kiadások olyan tételek, amik nem csökkenthetők lényegesen (persze lehet bliccelni is, meg a netet is le lehet mondani), és mondjuk a kaja 30%-a is megspórolható (egészségkárosodás nélkül) sok odafigyeléssel és lemondással, így állíthatom, hogy a jövedelmem 50%-át teszi ki az emberhez méltó létezés finanszírozása. Ebből két dolog következik:

- ha ennél kevesebbet keresnék, ez az arány nagyobb lenne, azaz mondjuk fele ennyi fizetéssel semmi másra nem maradna pénzem. Márpedig ennek az összegnek a fele is nagyobb, mint az ország lakossága jó részének összes jövedelme, ergo

- gazdagnak érezhetem magam. Végül is eltartok egy macskát, dohányzom, finanszírozom az egyetemet, ruházkodásra is jut (minőségi cuccokra!), és minden jövedelmem 12%-át szórakozásra költöm. Kell ennél több?

Idén sajnos még nem sokkal lesz jobb a helyzet (bevétel terén elég nagy lemaradásom is van), mert például most is van/lesz két félévnyi tandíjam, meg aztán jogsi, nyelvtanulás, de jövőre remélhetőleg az önképzésre fordítandó összeg jelentősen lecsökken, és akkor azt is szétszórhatom a többi tétel, remélhetőleg a szórakozás és a ruházkodás között. Avagy kiderül, hogy rákom van, és akkor arra megy el minden. Van még egy ilyen százalékos eloszlást ábrázoló tortám is:

Ide már nem írtam ki, mi micsoda, mert a színek ugyanazok, mint az első ábránál. Végül van egy havonkénti bontású grafikon is, amin nem sok minden látszik, de ha már megcsináltam, beillesztem (és akkor a havi átlagot el sem készítettem, pedig az még mondana valamit...):

A következő 500 bejegyzésben a hasonló tartalmaktól — asszem — megkíméllek benneteket.

De ezt most halál komolyan mondom. Kár, hogy idén már nem vezettem a kiadásaimat, mert akkor most jól kielemezhetném az első negyedévet, ugyanakkor jó is, mert lehet, hogy elájulnék a számok láttán.

Például a 'ruha' rovatban 0, azaz nulla forint szerepel egészen máig (és még holnap is, meg azután is...), de minden egyéb kellemes tartalmú rovat számai is igen alacsonyak. Jó, szórakozni persze járok, ide 2 ezer, oda 3, de az még havi szinten sem tesz ki olyan nagy összeget.

Viszont például hétfőn kifizettem 356000 Ft adót, az eddig fizetetteken felül. Eredetileg még 66000-rel többet kellett volna, de a suli miatt visszajárt az SZJA-mból ennyi, ezért azt betudtam (vissza sem kértem, inkább átvezettem). Ennyi adót elvileg még több fizetés után kell kiperkálni, azonban év elején még a kolléganőm helyett is én adtam számlát, ő meg odaadta nekem az adót. Ja, csak közben jött a temetés 170 ezre, amit éppen ebből a pénzből fizettem ki. Ez kiszámítható volt, és készültem is rá, ahogy a cégünk jegyzett tőkéjének rám eső, további 380 ezer forintjára is. Igen, ennyivel még tartozom, és találjátok ki, a volt főnököm éppen mennyivel jön még nekem... Oké, az első negyedév letudva, ami pénzem van (a jegyzett tőke tartozáson felül), az mind az enyém...

...lenne, ha nem bombáznának folyton a további várt és nem várt kiadások. Miután minden csekket és számlát letudtam, megvettem a bérletet, meg ilyenek, maradt kb. 25000 forintom, két hétre. Zsömle, parizer, konzerv, tészta, megoldható. A húgom ballagása azonban 30-án lesz, amire ugye illene valami ajándékot (nem is kicsit) venni. Erre 25 ezret szántam, mert hát mégis csak középiskolai ballagás, meg kitűnő is volt végig, megérdemli. Jó kérdés, hogy "miből?" Megbeszéltem bent, hogy a következő havi fizetésemet hadd kapjam már egy-két nappal előbb, és akkor ez meg is oldódott.

Csakhogy itt a Díjbeszedő számla, amit ugyan kifizettem (olyan, mint egy harmónika), de van benne egy szöveg, hogy a vízóráim bizony 11 évesek, azaz 5 éve lejártak, szóval ki kellene cseréltetnem őket, mert mindjárt szerződést bontanak velem. Igen, ez az a téma, amit kb. másfél éve emlegetek itt, a blogon is. Mennyi is lehet az? 25-30 ezer forint? Szupi!

Na, de a főnyeremény az a levél, amit az óbudai közjegyző küldött. Május 11-én lesz a hagyatéki tárgyalás, ami önmagában még jó is, viszont a levélben jól látható helyen közölték, hogy vigyek már magammal körülbelül 70000 forintot közjegyzői munkadíjra. Ehhez külön gratulálok, igaz, ha az állammal együtt öröklünk, akkor nyilván felezni is fogunk. Vagy az állam képviselője nem hoz magával pénzt, csak az üres markát tartja majd?

Basszus, kifizettem — így vagy úgy — 422000 forintot, erre itt van még egyszer ennyi, sőt, még ennél is több, aminek egy jelentős részére már nincs 3 hónapom, hanem csak 3 hetem.

Tényleg az Isten pénze nem elég.

A napjaim semmi másból nem állnak mostanában (úgy idén óta), mint tűzoltásból. Tűzoltás van a költségeim terén, a suli terén, a munka terén, és pár kisebb téren is (pl. baráti és családi kapcsolatok), így nem csoda, ha ezt a bejegyzést is március második felében vagyok képes csak megírni. Jaj-jaj, már csak egy hónap, és mennyi mindenre lesz nekem időm... Mellesleg elárulom, hogy szégyenszemre, de nagyon bölcsen úgy döntöttem, hogy a szakdolgozatomat átrakom őszre, és most minden más feladatot próbálok elvégezni. Például azt a rengeteg házidolgozatot, ami összesen minimum 60 oldalnyi körmölést jelent, plusz szakirodalmak olvasását, plusz határidőket...plusz...plusz munkahelyi dolgokat, stb. Így — remélhetőleg — a nyáron és az ősz elején kényelmesen megírhatom a szakdogát, meg minden mást, ami hozzá tartozik, és így sokkal alaposabb munkát adhatok ki a kezeim közül, mint amire mostanában lennék képes, pánikolva, összecsapva. Persze sokkal azért nem jobbak az állapotok, hiszen a 60 oldal, az 60 oldal, az sem kis mennyiség, de legalább jobban tagolható, és egy-egy beadandó elkészítése után érezhetek egy csöppnyi sikerélményt.

Éppen ezért is választottam mostanra a kiadások sorozat utolsó (előtt) tagját. Sem mélyenszántó gondolatokat nem akarok képernyőre vetni, sem politizálni nem akarok (pedig mennyi mindent tudnék írni, huhúúú), jöjjön csak egy könnyed statisztika, némi magánéleti infomorzsával fűszerezve.

Szóval december. Ez az a hónap, amikor nemcsak a karácsony okán, de adózási szempontból is a legtöbb kiadás gyűlik fel, így igencsak sakkoznom kell a pénzemmel. Ez most sem történt máshogy, de lássuk, pontosan hogyan is alakultak a dolgok.

Kaja (9,24%): az, hogy kicsit kevesebbet költhettem élelmiszerre, annak volt köszönhető, hogy két napot anyáméknál töltöttem, és két hetet nem dolgoztam. Amikor nem vagyok bent, sokkal kevesebbet eszem, például sosem reggelizem, sőt, ilyenkor gyakran csak egy étkezésem van. Ráadásul Ricsi is sokat volt otthon, így napokig csak a magam étkezéseit kellett finanszíroznom.

Macska (2,7%): bár százalékosan nem tűnik soknak (hiszen mindig az aktuális összkiadáshoz méricskélem az egyes oszlopokat), forint összegben egy kicsit drágább volt nekem a cicám. Mivel néha a kis majom egy törpe vízműként viselkedik, ráadásul finnyás is, ezúttal kétszer is almot kellett cserélnem őfelségének. Emiatt a növekedés.

Cigaretta (3,5%): többet voltam otthon, ergo többször is gyújthattam volna rá, valami furcsa okból kifolyólag mégsem került többe a havi dohányzás. Tudom, minden forint sok ilyen célra...

Háztartás (0%): dőzsi, egy csomag papírzsebkendőt vettem egész hónapban.

Rezsi (14,27%): kb. 10e forinttal több, mint máskor, mivel dupla UPC-t fizettem, a lakásbiztosítás is mostanra esett, viszont nem volt Díjbeszedő számla. Öröm az ürömben.

Vállalkozás (48,69%): igen, ez sok. Mondhatni kibaszott brutális, hogy a havi jövedelmem felét arra költöm, hogy az utolsó három havi jövedelmem után befizessem az adót (miután a mindenkori jövedelmem összes adóját is én fizetem, holott a munkáltatómnak kellene (ne felejtsük el, hogy ez még az alkalmazotti időszak volt!)). Az állam is ügyesen kifundálta, hogy bár az adót szinte mindig a tárgyidőszakot követő valahanyadikáig kell leróni, a 4. negyedévest mégis karácsony előtt pár nappal. Nyilván arra számítanak, hogy az ünnepekre mindenki jól elbaszná a pénzét, aztán az államkassza meg üresen kongana az év elején.

Szórakozás (10,3%): ha az év nagyobbik felében nem is (pedig de), most igazán adtam a szórakozásnak. A nyilvántartásom szerint kétszer is voltunk moziban, vettem magamnak 4 DVD-t (csupa izgi, 990 Ft-os horrort), két blogtalin is részt vettem, és ezen felül még háromszor buliztam, ami mind-mind pénzbe kerül. Sőt, még színházba is eljutottam, bár már nem emlékszem, mit néztünk meg (talán a Fekete Péter című hosszúra nyúlt bohózatot). Plusz netes játék, plusz Magyar Nemzet Képeslapok és egy PC Guru magazin, hogy utazás közben se unatkozzak.

Suli (2,4%): két vonatút érvényesítetlen diákigazolvánnyal (egy korábban elkummantott vizsga miatt), meg fél éves könyvtári beiratkozás. Nem sok, de ez mégis közel tízezer forint.

Egyéb (2,8%): ami ebben a hónapban a karácsonyi ajándékokat jelenti. Az aránya azért olyan kicsi, mert az éves kiadások nyilvántartásába sehol sem számítottam bele a kvázipénzeket, azaz a kajánál nem tüntettem fel az étkezési jegyes vásárlásokat, az ajándékoknál pedig kihagytam mindent, amit az év végi ajándékutalványokból vettem meg. Ha azt is beleadnám, ez az oszlopos háromszoros méretű lenne (igen, ennyi adó befizetése mellett igyekeztem 'ingyen' letudni a gifteket).

Lottó (0%): két heti próbálkozás, nulla sikerrel.

Ruha (0%): ebben az oszlopban meg konkrétan nem szerepelt semmi. Mindenki kapott valamit, én meg ezúttal csak filmekkel leptem meg magam, nem göncökkel.

Na, ezek után még egy éves összesen lesz, akkor is, ha már mindenki marhára unja. Ebben a pillanatban viszont végre teljesítettem egy újabb tavalyi fogadalmamat!

Utolsó előtti tagjához ért a sorozat. Talán már meg sem kellene írnom, de akkor még egyel kevesebb tavalyi fogadalmat teljesítenék, az meg aztán már botrány volna. Viszont eszembe jutott, hogy az idén is vezetni kellett volna a kiadásaimat, hogy összehasonlíthassam az alkalmazotti és a főnöki állapotokat, meg aztán bejött ugye ez a temetés dolog és egy leendő lakással járó minden kiadás is (de erről majd később, meg ugye ne igyunk előre semmire). Vagy ez a statisztikázás már beteges?

Jöjjön a táblázat:

Kaja (19,34%): szerintem novemberben jó depressziós lehettem, és emiatt ettem sokkal többet, mint egyébként. Vagy csak drágább holmikat vettem, vagy kevesebbszer főztem magunkra, vagy nem tudom. Mellesleg meg is látszik a bendőmön, amit holnaptól ismét elkezdek csökkenteni. Monogonnál úgyis olvastam mostanában egy bejegyzést a Gayromeos (és egyéb társkeresős) képekkel kapcsolatban, és az önmagát kihúzós, hogy kevésbé nagy hasúnak látszós kategóriánál nyeltem egy nagyot. Magamra vettem, pedig nincs is aktív társkeresős profilom. Pocak huss, kész passz.

Macska (3,77%): egyre nyugodtabb és emiatt egyre aranyosabb cicmacskám nem volt drága mulatság novemberben sem. Tegnap ugyan vettem neki új almot, új tálkát meg sok-sok finomat, de azt már nem jegyezzük sehol.

Cigaretta (5,23%): na, mondom én, hogy a depresszió miatt többet ettem, kevesebbet dohányoztam ugyanis, mint máskor. Ez nyilván azt jelenti, hogy sokat dolgoztam, odabent ugyanis nem gyújtok rá. Jó rendes vagyok, mi?

Háztartás (0,6%): teljesen felesleges kategóriánk e havi tartalma egy csomag pézsé meg egy csomag klotyópapír. Hiába, a háztartásomat nemigen halmozom el, de minek is tenném, ha még csak nem is vezetem rendesen? Ha legközelebb ilyen nyilvántartásra adom a fejem, ezt a kategóriát tutira hozzácsapom valami máshoz.

Rezsi (22,65%): például ehhez. A több tízezer forintos rezsiköltség mellett egy csomag papírzsepi meg sem látszana, merthogy a szaros kis 34,5 négyzetméteres lakásom annyiba kerül, mint amennyi sokak havi fizetése. És akkor még nem is ettek (meg a fűtés is csak az alapdíjról szólt).

Vállalkozás (-22,64%): itt ismét az az eset áll fönn, mint pár hónappal korábban, azaz a kolléganőm helyett kiállított számla után megkapott adót nem fizettem be egyből (csak decemberben, amikor aktuálissá vált), így mínuszt mutat a grafikon. Decemberben azonban helyre áll az Univerzum rendje, és nagyon is pozitívba fordul az az oszlop. Hajjaj, de még mennyire.

Szórakozás (8,55%): ez a kedvenc részem, mert ezen látom igazán, hogy van-e értelme élnem, vagy csak vegetálok a munkahelyen és az otthonomban. Novemberben voltunk egyszer moziban, meg buliztunk kétszer, ami nem is olyan rossz arány. Aztán volt némi befizetésem egy internetes prémium tagságért, és minden héten megvettem magamnak a Magyar Nemzet Képeslapot. Már hat éve veszem, és csak három szám hiányzik a hiánytalan sorozatból! Ha egyszer elkezdek valamit gyűjteni...

Test (20,3%): soha nem látott mértékű kiadások önnön porhüvelyemre. Na igen, volt néhány utam a fogorvosomhoz, ami önmagában 30000 Ft-ot jelentett. Viszont megtanultam újra rágni a pofám bal oldalán, és ez mindenképpen megérte. Aztán fodrászkodtam is egyet meg edzőteremben is jártam. Idén viszont még nem voltam, ami remélhetőleg holnap változik meg.

Egyéb (6,74%): egy darabig mondjuk gondolkodtam rajta, hogy az a 3 'ajándék' címen kiadott pénzösszeg mi a fene volt, de aztán rájöttem:  I-vel és a barátommal mostanra toltuk az összevont születés- és névnapjainkat. Na ez volt az.

Ruha (9%): a jellemzően üres oszlopban ezúttal egy nagyobb tétel volt, Tigri ugyanis volt olyan szíves, és felajánlotta, hogy amikor alsógatyát rendel a távoli Ausztráliából, hozzácsaphatom a saját kiszemeltjeimet, és akkor az jó lesz. És jó is lett — bár anyagilag éppen nem a legjobbkor jött, — így három Aussiebum gatyesszal gazdagodtam...meg jó sok pénzzel szegényedtem, mivel sikerült a legdrágább alsókat kiválasztanom (bevallom, nem is igen néztem az árakat). De jó őket hordani, szexinek érzem magam bennük, és még a kézzel mosás is csupa öröm és boldogság. Na jó, utóbbi némileg túlzás.

(Már csak egy hónap van hátra.)

Ezer dolgom van, de csak annyi időm, amennyi alatt jó, ha kétszázat el tudok intézni, és ez frusztrál. Ülhetnék egész nap a gép előtt, viszont pihenni is kell, meg legalább vegetatív szinten ellátni magam (pl. enni). Egy dolog a sok közül azonban éppen ennek a bejegyzésnek a megírása (hiszen még utána is kettő hátra van a sorozatból), szóval amíg megy a vita a múltkorin, lezavarom gyorsan.

A grafikon:

Kaja (13,26%): az ősz közepén — úgy látszik — csökkent az étvágyam, ami nem csoda, tekintve, hogy éppen elő kellett teremtenem vagy negyedmillió forintot, méghozzá sürgősen. Ez biztosan jó hatással volt az evésre, meg a táplálék minőségére, igaz, általában akkor sem szoktam átállni a zsömle-parizer kombóra, ha tudom, hogy szűkös időszakok jönnek. Csak mellesleg teszem hozzá, hogy éppen most számoltam össze, mire számíthatok a közeljövőben: egymillió forint kiadás három címen, miközben a cégből messze nem fogok ennyit kiszedni ez idő alatt. Jól hangzik, mi? Remélem, ez az utolsó pénzügyi mélypont lesz az életemben.

Macska (3,36%): Desiré — velem ellentétben — többet evett, mint szokott, ez viszont vélhetőleg a közelgő télnek volt köszönhető. Fel kellett híznia az ínséges időkre, és ezzel fordított arányban csökkentette a 'vagyonomat'.

Cigaretta (5,26%): annak ellenére, hogy az életem ebben az időszakban kifejezetten stresszes volt (bár nehéz rangsort felállítani...), nem dohányoztam többet, mint máskor. Talán azért, mert nem volt rá több alkalmam.

Háztartás (1,81%): dőzsi! Luxuskiadásaim voltak, hiszen a szokásos papírzsebkendő és vécépapír mellé még egy konzervnyitót, meg egy ételtartó doboz triót is vettem magamnak. Ez előző bontó már csak nyiszatolt, és a kezemet is előbb vágta el, mint a dobozokat fel.

Rezsi (17,62%): szokásos, plusz két telefon feltöltés. Ezek ráadásul hatékonytalanok voltak, hiszen nem a legnagyobb összeget nyomtam rá (ami a legnagyobb kedvezményt is jelenti), hanem kisebbeket. Ínséges idők. Azt tudja egyébként valaki, hogy ha az egyenlegem feltöltésből és kedvezményből áll, ami telefonáláskor arányosan csökken, de a vásárlások csak az alapot csökkentik, ami miatt felborul az arány, akkor hogy tudom a kedvezményt felhasználni? Most úgy néz ki, hogy az egyenlegem áll 300 Ft-ból, meg 5800 Ft kedvezményből, de ha a 300 Ft elfogy, nem tudok telefonálni. Milyen faszság már ez?

Vállalkozás (44,6%): na, ezért kellett olyannyira spórolni, meg odafigyelni a kiadásaimra. Igen, ez az a baszott magas oszlop, ott a közepén. Decemberben lesz még egy ilyen, ami még ennél is jobban kiemelkedik majd a többi oszlop közül, de arról majd akkor. Negyedéves EVA, azaz a saját fizetésem beszolgáltatása az államnak, hogy legyen mit lenyúlni.

Szórakozás (8,01%): ez a rész mindig kedvencem, mert itt legalább látom az életem értelmét. Októberben nem unatkoztam, az biztos. Volt egy blogtali, két egyéb buli, kétszer jártamtunk moziban, megengedtem magamnak egy olcsó DVD-filmet, és a szokásos Magyar Nemzet Képeslapjaimat sem mulasztottam el megvenni.

Test (3,77%): annak ellenére, hogy ebben a hónapban egyáltalán nem voltam edzeni (azaz, miután lejárt a bérletem, nem vettem másikat), mégis egy halom apró kiadásom keletkezett. Például borotvakrémek, szappanok, na meg a fogorvosi tortúrám költséges előzményei (röntgen, stb.).

Egyetem (0,5%): valami kósza tétel szerepel itt, de azt sem tudom, mi.

Egyéb (0,5%): egy oda-vissza út anyámékhoz, semmi más.

Lottó (1%): csak a próbálkozás, nyeremény nélkül.

Ruha (—): sajnos a szokásos.

Még két ilyen, meg egy összefoglalás, aztán elfogytak a potya bejegyzések.

Ember tervez, Isten végez, ahogy mondani szokták, és ezt most nemcsak arra értem, amiről ez a bejegyzés szólni fog, hanem arra is, hogy már tegnap megírtam volna, de aztán máshogy alakult. Sebaj, az előző bejegyzésemhez úgysem volt senkinek egy szava sem, legyen ez a bünti.

Szóval bizony tavaly év végén meg Újév napján szokatlan mennyiségű fogadalmat tettem, és azt ígértem, majd referálok, hogyan sikerül őket betartani, teljesíteni. Lássuk akkor.

kevesebb étel kidobása: igyekeztem év közben odafigyelni, és ezt a fogadalmamat is szem előtt tartottam, amikor a hűtőben turkáltam. Merem állítani, hogy sokkal csökkentettem a kidobott ételek mennyiségét, de nullára sajnos képtelen vagyok redukálni. Egy negyed kiló kenyér, egy hirtelen megpenészedett valami mindig akad. Összességében azért teljesítettnek veszem ezt a pontot.

két diétás időszak: megvolt, sőt több is. Eredménye ugyan nem látszik, de ez talán azért van, mert egyiket sem tartottam elég sokáig. Nagyon nehéz ennyi elfoglaltság mellett főzni is, meg összeszervezni a vásárlást is, ráadásul úgy, hogy értelme is legyen a dolognak, azaz közben edzésre is járjak. De mivel a két ígért időszak megvolt, ez is pipa.

felülések: na, ez aztán egy nagy piros X. Azt ígértem magamnak, hogy 100-zal indulva minden nap egyel több felülést csinálok majd, mint előző nap. Asszem 113-ig jutottam, aztán végleg el is feledkeztem az egészről. Kockás has nuku (vagy valahol a zsír alatt). Ezt legközelebb egy kicsit határozottabban kell elhatároznom. Talán holnap?

folyamatosan írom, hogy mennyit költöttem: ezt bizony hiánytalanul, a legjobb tudásom szerint tartottam egész évben, az eredményeket folyamatosan közöltem is. Három bejegyzés még mindig hátra van, aztán lezárom 2009-et. Hogy menyire sikerült precíz lennem, és mennyi kiadás felejtődött el közben, az a napokban derül majd ki. Remélem, nem több, mint 1-2%.

megtanulok táncolni: ebben az irányban szinte egyetlen lépést tettem, ami talán azért van, mert nem szabtam határidőt neki. Azt tudni kell, hogy nem társastáncot akartam tanulni, hanem dizsis, dijung-disung zenére való mozgást. Annak van keletje manapság. Anno a Platennél látott tecktonik stílus ragadta meg nagyon a figyelmem, és mivel azt elvileg otthon, autodidakta módon is el lehet sajátítani, azt gondoltam, ez lesz a nekem való. Látványos, fiatalos és amatőr szinten nem is olyan nehéz. Ráadásul mások is oktatóvideókból tanulják/tanulták meg, abból pedig van egy rakattal a világhálón. Nem tettem le róla teljesen, de a tudásnak nevezhető felkészültség megszerzése még odébb lesz.

teljesítek mindent, amit a nyűgös tennivalók című bejegyzésben felsoroltam (meg aztán amivel azt kiegészítettem). lássuk ezeket sorban:

közösköltség nevemre való átíratása, addigi tartozás rendezése. Elvégezve.

intézkedés a Generalinál szintén megvolt. Tegnap fizettem be a 2010. első negyedére a biztosítást.

Főtáv elintézve, a számlák végösszegét már a bankszámlámról vonják le, automatikusan.

a Díjbeszedőt szintén elintéztem, és nem is volt olyan bonyolult, mint amire számítottam az előzetes kutakodások alapján. A számla már szintén az én nevemre szól (és nem nagyanyáméra), és ha jól tudom, vonják is a számlámról.

régi, közös bankszámla megszüntetése. Na, ezt nem sikerült elintézni, de nem én tehetek róla. Amikor nagyanyám meghalt, ezt is be kellett volna jelenteni a közjegyzőnek, aki az örökösödési dolgokat intézte. nem tettem, mert nem volt rajta szinte semmi pénz, ráadásul azt hittem, mivel tulajdonos vagyok, nem is öröklöm a saját vagyonom. Utóbb kiderült, hogy csak valami meghatalmazottként szerepeltem, szóval hivatalból kellett volna megszüntetni a számlát, én nem nyúlhatok hozzá. Azért ezt a pontot is teljesítettnek veszem.

az építményadó nevemre írását szintén elintéztem, de ezt már az önkormányzatnál.

új egyéni vállalkozói igazolványt is csináltattam, hogy szerepeljen benne a könyvelés. Itt még keletkezett egy pluszfeladat, de az már idénre marad.

a Pénzügyminisztériumnál sajnos nem regisztráltattam magam, mint mérlegképes könyvelő, pedig elkezdtem a procedúrát. Úgy el van rejtve a módja (avagy nem bassza ki a szemem), hogy mindig a 'majd holnap megkeresem' metódus lépett életbe. Pedig még erkölcsi bizonyítványt is igényeltem hozzá, ami így érvényét vesztette. Kérhetek majd újat.

a lakással kapcsolatos teendők közül elmulasztottam szigetelő-profilt venni a huzatos ablakokhoz. Ennek két oka van: 1. kiderült, hogy nem az ablak a huzatos, hanem alatta a belső párkány és a beton között van egy rés, amihez viszont nem férek hozzá, 2. nem kellett a cucc, mert találtam itthon. A feladat végül is megoldva.

villanykapcsolók lecserélése: egy lépést sem tettem, pedig még Tigri is kérdezgette rendszeresen, hogy mikor csináljuk.

világítótestek lecserélése: lásd fent. Idő egyébként lett volna rájuk, és talán még pénz is akadt volna, mivel azonban mindig több volt a várható kiadásom, mint a megkapott fizetésem, erre hivatkozva nem esett nehezemre elodázni a dolgokat.

lyukak a falakba, díszek átrendezése: ezeket sem intéztem el. Fúró kéne hozzá, és egy olyan időpont, amikor nem sértek házirendet.

— konyhai dekorációk: az eddigi egy üvegezett poszter mellé szereztem másikat is, de többet nem találtam vagy nem is kerestem. Még egy (max. kettő) kéne, aztán elégedett lennék a konyha dekoráltságával. Ez egy fél pipa.

előszoba újratapétázása. Vazze, ilyet is megfogadtam?

kisszobai komód szétszedése, és rendes összerakása. Lásd az előbb.

— lomtalanítás: bevártam az éves eseményt, és rengeteg dologtól megszabadultam. Maradt azonban még bőven, szóval ez is csak fél pipa.

fotók archiválása: ez megtörtént, már csak azért is, mert Rolandnak is le kellett őket másolnom, hogy ne maradjanak nálam közös dolgok (beleértve a nem-fizikaiakat is).

DVD tartó állványzat vásárlása: ez elmaradt, de azért, mert nem volt rá szükség. Néhány dolog minapi elrámolás, és mások átrendezése után felszabadult egy csomó hely, a polcokon, így ez a kérdés jó időre megoldódott.

blog összes bejegyzésének felcímkézése, illusztrálása. Ez megtörtént. A videók ugyan nem működnek mindenütt, de úgy oldottam meg, hogy rendszeres időközönként végigszaladhassak rajtuk, és lecserélgethessem őket működőkre.

— örökösödés elintézése nagybácsimmal: ez elmaradt, de nem miattam. Hagyjuk is.

kullancs elleni védőoltás megújítása: ajjaj, ez elmaradt...

anyajegy levétele a hasamról: ez is, pedig többször is eldöntöttem, most márpedig megyek.

vízóra csere: ezt egészen december elejéig tervezgettem, amikor is kiderült, hogy se pénzem, se időm nem lesz már rá. Pedig még ki is használhattam volna a háztartási adókedvezményt, ami jövőre megszűnik.

baráti Bt. ügyeinek lezárása. Még most is itt van, szem előtt az Önadózó végelszámolásokra vonatkozó lapszáma, hogy elintézzem ezt a dolgot, de már ez is 2010-re marad.

Hát, ennyi. Nem is tudom, mennyire jó az arány, de nem számolom ki. Az már eleve hasznos volt, hogy felállítottam magamnak ezeket a pontokat, hiszen volt egy terv, amihez tarthattam magam. Az ilyen mindig rendezi kicsit az ember életét, irányt szab neki, és az csak hasznunkra válhat.

Egészen tegnapig azt gondoltam, hogy 2010-re nem is érdemes fogadkozni, de most, hogy mindezt leírtam, meggondoltam magam. De erről majd a következő bejegyzésben.

Jaj, de sok mindenről szeretnék írni, és mennyire nincs időm/energiám/kedvem. Ezúttal éppen energiám nincs. Fáj a fejem, és legyengültem az éhezéstől. Persze nem azért nem ettem, mert nincs pénzem, hanem mert nincs kedvem. Mindig ezt csinálom, ha egész nap egyedül vagyok itthon. Most viszont amíg fő a kaja, lezavarom gyorsan a 'kiadások' sorozat következő epizódját.

Itt a grafikon.

Kaja (15,75%): ketten együtt ennyit ettünk, azaz én ugye mindennel együtt (reggeli, ebéd, vacsora), plusz amennyit Ricsi nálam eszik. Ez mondjuk csalóka, hiszen cserébe ő meg mást fizet, vagy néha ő állja a kaját. Félreértés ne essék, nagyon szívesen finanszírozom az evésünket, sőt, itthon van egy olyan szabály is, hogy amit talál, megeheti, és sokszor veszek diéta közben is olyan dolgot, amit ő megehet, én meg nem. Jaj, de kis rendes vagyok.

Macska (2,9%): a székemet minduntalan befoglaló macsek olcsó volt ebben a hónapban.  A kajája mellett egy nagy zsák almot vettem neki. Játékkal úgysem játszik, csak a hülyeségekkel, így az sosem kerül semmibe.

Cigaretta (5%): tüdőm gyárkéményében az összes havi költségem 5%-át füstöltem el. Van ezen mit magyarázni?

Háztartás (0,5%): a szinte-felesleges kategória ebben a hónapban egy csomag papírzsebkendőt és egy öblítőt tartalmaz. Mondtam már, hogy nagyanyám 3,5 évvel ezelőtti halála óta nem kellett mosóport vennem? Mondtam, persze, de hozzáteszem, hogy tavaszig vélhetőleg nem is kell majd.

Rezsi (18%): vicces, hogy többe kerül egy 34,5 nm-es lakás fenntartása (+ BKV bérlet), mint átlag napi négy étkezés. És akkor ebben a hónapban sem Főtáv-számlát nem kellett fizetnem, sem villanyt, és a Díjneszedő szarjai csak a következőben jöttek. Szánalom.

Vállalkozás (11%): bár nem negyedéves időszak volt, ilyenkor kell kifizetni az iparűzési adó előlegét és a kommunális adót. Ezt én is megtettem.

Szórakozás (8,2%): a hobbit innen már el is hagyom, mivel valójában mostanra ilyenem nincs, pontosabban nem az, amit eddig annak neveztem. Mire költöttem tehát szórakozás címén? Vettem négy Magyar Nemzet Képeslapot, mert aztat én szeretem, és a fürdőkádban kimondottan jó olvasni/nézni. Néha egy-egy fotó fél napra megváltoztatja a hangulatomat és elgondolkodtat, szóval ez jó. Ebben a hónapban történt, hogy idéztek tőlem a Heti Válaszban, azt is megvettem hát. Volt aztán két buli, ahova piával illendő beállítani (pontosabban valamivel, ami esetemben pia szokott lenni), meg egy mozizás. Ejha!

Test (10%): fogkrém, koton, még koton, gyógyszer, mert beteg voltam, gyúrós kesztyű, mert az előzőt leizmoztam a tenyeremről, kondibérlet, hajzselé, fürdősó. Nem hagytam ki semmit.

Egyetem (25,4%): szééép, magas oszlop, de már nem sokáig szerepel a listán (főleg, mivel a december lesz az utolsó hónap, hogy ezzel foglalkozom). Egyszer leutaztam a suliba, meg kifizettem a tandíj nagyobbik felét (ha ennek így van értelme...). Októberre maradt a többi, mert 979-nek elfogyott a pénze.

Egyéb: —

Lottó (1,4%): kidobott pénz...

Ruha (2,3%): a kondikesztyű ugyan ide is tartozhatna, de mivel az semmi másra nem jó, mégis a testhez soroltam. A jó kis Puma táskám zippzárja azonban teljesen tönkre ment, így miután vagy két alkalommal hintettem el a padlón annak teljes tartalmát, kénytelen voltam venni egy másikat, máshol. Egy világoskék-sötétkék-még sötétebb kék színű Nike-ra esett a választásom.

Most pedig beleborítom a tejfölt abba a majorannás, borsós, metélőhagymás pulykaizébe, amit kotyvasztok, aztán még rizst is kell főznöm mellé.

Mostanában hétvégente nem szoktam blogolni, most is csak azért, mert a hét elején mással fogok foglalkozni, mind gondolatban, mind időben. Ne legyen akkora hézag két bejegyzés között.

Szóval augusztus, nyaralás, nyár, költekezés.

Itt a szokásos grafikon, azaz a szokásostól jelentősen eltérő, de erről majd alább.

Kaja (28,62%): ismét egy átlagos hónap a kaja terén, pedig július elsejével 25%-ra nőtt az ÁFA, ezzel együtt az élelmiszerek ÁFÁ-ja is. Hogy mégis átlag környékén maradt a havi összes, az talán annak tudható be, hogy ilyenkor a melegre való tekintettel kisebb az étvágyam, a nyaralás miatt pedig kevesebb időm van enni. Pedig nem is olcsó helyen vásárolok.

Macska (4,6%): az én szerelmetes kiscicám most nem került sokba, mert egy hétig a másik gazdinál volt, amíg én a szkinhedekkel töltöttem az időmet (vagy se...).

Cigaretta (8,79%): valamilyen megmagyarázhatatlan okból kifolyólag ebben a hónapban kevesebbet is dohányoztam, mint máskor. Kezd gyanús lenni...elraboltak volna az UFÓ-k? Mindegy, örülünk neki.

Háztartás (1,5%): szinte felesleges kategóriánkban ebben a hónapban három felespohár és egy tusfürdő szerepel. Nem sok.

Rezsi (19,34%): kevésnek tűnik, azaz kevesebbnek, mint más hónapokban (és az is) . Ennek az az oka, hogy a meg nem kapott fizetések miatt a havi UPC-számlát csak szeptemberben tudtam kifizetni, ezért ebben a hónapban ilyen tétel nem szerepel.

Vállalkozás (-19,56%): na, ez magyarázatra szorul. Egy ideje már nemcsak a magam, hanem a kolléganő fizetéséről is én adok számlát, ő pedig kifizeti nekem a számla utáni adókat. Nehogy már nekem kerüljön pénzbe, hogy ő jobban jöjjön ki. Most csak annyi történt, hogy augusztusban nekem nem voltak vállalkozást érintő kiadásaim, a kolléganő számlája utáni pénzt viszont beírtam a nyilvántartásomba, ami így negatívba került. Az ilyen helyzet általában negyedévkor kerül vissza egyensúlyba, és máskor nem is látszik, mert valamennyi vállalkozást érintő kiadásom mindig akad. 

Hobbi, szórakozás (32,16%): azt hiszem, ez egyértelmű. Nyaralás, blogtalálkozó, két mozizás, néhány DVD film, egy buli, szóval nyár ezerrel. Gyakorlatilag eddig ez volt az egyetlen olyan hónap, amikor a szórakozásra ment el a legtöbb pénz.

Test (12,65%): kondibérlet, néhány kozmetikum.

Suli: 0, hála Istennek.

Egyéb: egy buszozás anyámékhoz. Ezt nem tudtam hová tenni.

Lottó (2,6%): szokás szerint megpróbálkoztam a milliomosnak levéssel, de ezúttal sem sikerült.

Ruha (8,89%): egy kicsit most jobban elláttam magam hordani valókkal, mint máskor. Mégis, nyáron azért legyen mit felkapni (még ha csak a végére is). Vettem magamnak egy igazi buzis karkötőt, olyan széles bőrpántot csatokkal, aztán vettem egy nyakbavalót. Réz csodaszarvas, fekete bőrzsineg, piros-fehér-zöld gyöngyökkel. Tök jó, csak ha felveszem, nehéz egyedöl levenni, ezért Ricsi is kell hozzá. Vettem aztán két alsógatyát (ha már valahol fétis is), meg egy háromnegyedes rövidnadrágot, mert ilyen téren elég gyatrán vagyok ellátva. Általában nyáron is farmert hordok, mivel az irodába ne mehetek rövid gatyában. Végül egy papucsra is szert tettem, de ez nem volt olyan jó választás, mivel száz méter után feltöri a lábam. Talán soknak tűnik, azonban ezt a dőzsit azóta sem követte folytatás. Az utóbbi 3 hónapban gyakorlatilag nem vettem magamnak még egy zoknit sem...

Miközben azt sem tudom, hova kapjak, nem szeretném a blogot sem elhanyagolni, ezért amíg Ricsi otthon van a családjánál, kihasználom a szabad perceimet, hogy törlesszek egy kicsit az elmaradásaimból.Nem lesz túl izgalmas, de hát ehhez nem kell sok agy.

Szóval július, azaz a nyár közepe. Ez a hónap számomra nem a pihenést jelenti, hanem az extra mennyiségű munkát, és az extra mennyiségű adófizetést. Mivel júniusban még a vizsgaidőszak köt le (többé már nem — ugyebár), júliusban pedig egészen 20-áig nincs egy szabad percem, a rekreációra másfél hónapom marad mindössze, bár ha jobban belegondolok, maximum kétszer tíz nap. Ez a számokon is meglátszik.

Kaja: kicsit meglepődtem, amikor — hónapok távlatából — megpillantottam az itt szereplő számot, hiszen az csak a háromnegyede az átlagnak. Talán nem volt itthon a Ricsi, aki kiehetne a vagyonomból? Nem, pusztán arról volt szó, hogy a hó végi, balatoni nyaralásom kiadásait (valamilyen érthetetlen okból kifolyólag) a szórakozáshoz biggyesztettem be. Talán mert nem bírtam belőle kiválogatni a piát... Kajára júliusban minden kiadásom 10%-át fordítottam.

Macska (3%): bár 3% nem tűnik soknak, mégis arról van szó, hogy az egy szem macskám annyit zabált ebben a hónapban, mint Ricsi és én együttvéve. Na jó, egy nagy zsák alom is volt ebben, de nyilván Desiré itt már elkezdett átállni a kizárólagos Whiskas-fogyasztásra. Más már azóta sem (nagyon) kell neki.

Cigaretta (4,5%): oké, tudom.

Háztartás: egy nagy halom toalettpapír meg egy csomag szemeteszsák (kimutathatatlan arányú), ezt költöttem a lakásra.

Rezsi (12%): a szokásos mértékű összegeket fordítottam rezsire, leszámítva talán azt a kis változást, hogy a Főtáv tekintetében ebben a hónapban már nem a fűtési szezon terheit nyögtem, hanem 'csak' az alapdíjat.

Vállalkozás: na az a nagy oszlop ott középen a fizetésem adóterheit jelenti. Szép, ugye? Ha az ott nem akkora, ez a grafikon teljesen máshogy nézne ki, így viszont hasonlatos egy kinyújtott középső ujjra. 'A k*rva anyátokat, azt!'— kábé ezt jelképezi. A teljes havi fizetésem fele (51%) arra ment el, hogy a fizetésem adózottá váljon. Egyébként ez most azért ennyire nagy, mert tavasszal — az évzárási teendők miatt — tripla könyvelési díjat kérünk az ügyfelektől, ennek terheit viszont 07. hóban kell megfizetni. Mondhatni, hogy mit sírok, amikor ez számomra is tripla fizetést jelent, de én inkább visszautalnék az idei, pénzzel kapcsolatos bejegyzéseimre, és a tényre, hogy ennek az összegnek egy jelentős részét a mai napig nem kaptam meg...

Szórakozás (13%): nos, vettem magamnak egy Madonna-jegyet, voltam moziban egyszer-kétszer, éjszakai fürdőztem Redblekékkel, koktéloztam valahol, leutaztam a Balcsira, meg vissza, és ennek a pár napnak egyéb költségei is voltak. Mérhetetlen dőzsölés (a többi hónaphoz képest).

Test (1% se): mivel előző hónapban akciós kondibérletet vettem (amit aztán ki sem használtam), ebben a hónapban csak néhány piperecikk szerepel a listán.

Egyetem: csak egy ajánlott levél költsége, azaz 440 Ft.

Egyéb (5%): ugyebár itt szoktak szerepelni az ajándéknak titulált ételek, például az a másik Madonna-jegy, amit a Ricsi szülinapjára szántam. Kár, hogy olyan tré lett a dolog a végén.

Lottó:mivel ez egy pozitív szám, ez azt jelenti, hogy nem nyertem...

Ruha: na, ez könnyű, nem vettem magamnak még egy cipőfűzőt sem.

Feladat letudva, legközelebb beszámolok a pályázat eredményéről és körülményeiről.