kollokvium bejegyzései

Igyekeztem mindenkit megkímélni a vizsgaidőszak blogban való folyamatos taglalásától, és asszem, ez elég jól sikerült is. Az egész hacacáré végén azért engedtessék meg nekem egy rövid összefoglalás.

Ha a tegnapi vizsgámat leszámítom, eddig ez volt számomra a legsikeresebb félév, mivel most kellett a legkevesebbet tanulnom ahhoz, hogy ilyen jó (4,5) félévi átlagot érjek el. Ha viszont a tegnapi vizsgát is beszámítom — ami legfeljebb kettesre sikerült, de inkább sehogy sem — akkor már árnyaltabb lesz a kép, csak éppen azt az eredményt e pillanatban még nem ismerem. Marad a többi. Kicsit ijesztő volt, hogy a május szinte egyáltalán nem állt rendelkezésre a tanuláshoz, mivel annyit kellet dolgoznom, hogy vagy időm nem volt készülni, vagy — estére hazaérve — a szellemi energiáim csapolódtak meg kritikus módon. Ezért maradt minden júniusra, így viszont egy kicsit besűrüsödtek a megméretések, meg a stressz, meg az "elegem van az egészből"-érzés. Ez utóbbi is vezetett a tegnapi vizsgám (vélelmezett) sikertelenségéhez.

Ha egy grafikonon akarnám ábrázolni a féléves teljesítményem, akkor egy M formát kapnék (de a függvényekkel a múltkori színuszos lebőgés óta vigyázok). Nulláról indultam, mivel kezdteben ugyebár nem voltak jegyeim, aztán a házidogák egytől-egyig 5-ösek lettek, az első két rendes vizsgám 4-es és 3-as, a 3. vizsgám meg a szigorlatom 5-5, majd jött a tegnap, ami vagy karesz, vagy maximum 2-es. Idén csak egy könyv 60%-át olvastam el teljesen feleslegesen (mert csak 60%-ot olvastam el belőle) a vizsgákra való készülés közben, ami jó arány a félévben teljesen feleslegesen olvasott könyvek mennyisége eddigi számai között (általában 1 fölött volt).

De most végre vége! Jöhetnek az egyéb olvasnivalók, azok között is elsőként a Galaxis útikalauz stopposoknak, aztán egy Meghökkentő mesék gyűjtemény (sajnos nem Roald Dahl írásaiból), majd legalább két kötet a Dragonlance sorozatból, és ha időben belefér, akkor még szépirodalom segítségével is kéne egy kicsit építeni magam (és ezzel fogyasztani a birtokolt, de még nem olvasott könyvek irdatlan számát).

Most már gondolkozhatok a nyaraláson is, amihez mondjuk még az extra fizetésemet is meg kéne kapnom (alig 3 hete késnek vele), de előbb-utóbb a zsebemben lesz úgyis. Ja, meg még előttem vannak az itthoni munkák, ami nem is annyira munkaidőben jelent sokat, hanem az ügyfelekkel való találkozgatások megszervezése terén. De végül is abból is leakaszthatok annyit, amennyi a negyedéves adóim egy részét fedezni tudja.

Szóval továbbra sem fogok unatkozni.

UPDATE: 2-es lett a nyavalyás, így tehát ezzel sem kell már foglalkoznom, viszont az átlagom leromlott 4,2222...-re, amivel nincs is gond, csak éppen így a bejegyzés egy része aktualitását vesztette.