RSS
Az utóbbi 6 évben minden nyaram leghosszabb egybefüggő szabadságát egy olyan rendezvényen töltöttem, ami a köztudatban vagy nem létezik vagy minimum fasiszta. Persze ezt a jelzőt nem nehéz egy olyan országban kiérdemelni, ahol már a néptánctól, népdalénekléstől vagy kézműves foglalkozásoktól eltérő bárminemű hagyományőrzés is szésőségesnek számít. Elvégre lovagolni, íjászkodni, rovásírást használni vagy sólymot reptetni csakis a radikálisok szoktak... mert a 'normális' ember a szabadidejében a Burger Kingben eszik, egy moziban ül, Győzikét néz, plázázik, vagy leértékelt árukra vadászik valamelyik hipermarketben. De nem akarok igazságtalan lenni, hiszen egy kívülálló szemében könnyedén tűnhet fasisztának vagy nácinak ez a bizonyos rendezvény, ha a látogatóinak egy jelentős hányada konkrétan szkinhed. Nemcsak lelkében, de megjelenésében is.
Ezen a bizonyos rendezvényen (aminek a nevét direkt nem írom ki, de könnyen kitalálható) a jobboldali gondolkodásmód teljes spektruma képviselteti magát, és ha valaki azt gondolná róluk, hogy "ez mind egyforma", akkor közlöm, hogy ilyen szintű sokszínűséget keresve sem találni máshol. A teljesen hétköznapi családocskáktól, az agyontetovált motorosokon át, a nyugdíjas mamikákon keresztül az elborult agyú kopaszokig megtalálható itt mindenki, a politikai jobbközép gondolkodástól egészen az ultraradikálisig. Így aztán annak ellenére, hogy itt mindenkinek hasonló alapokon nyugszik a gondolkodásmódja, nincs két ember aki minden tekintetben egyetértene egymással, sőt...de most nem ez a téma. Egy dolog azonban eléggé szembetűnő: a résztvevők kb. 40%-a szkinhed. Ez részben azt bizonyítja, hogy az ezzel a stílussal azonosulni nem tudó másik 60% sokkal toleránsabb, mint az önmagát a tolerancia bajnokaként feltüntető SZDSZ és holdudvara, akik persze csak addig türelmesek, amíg mindenki ugyanazt szajkózza, amit ők. Itt mégis mindeki békén megfér egymás mellett, sosincs verekedés, sosem tűnik el senkinek semmije (hacsak el nem veszti azt), és ha politikai témájú magánbeszélgetésre kerül sor, akkor sincs belőle öri-hari, pedig itt legalább olyan jókat lehet vitatkozni a hasonszőrűekkel, mint más esetekben a SZDSZ-szavazókkal (akikkel én nagyon élvezetes csörtéket tudok lenyomni).
Ezt a hosszúra nyúlt bevezetőt pedig azért pötyögtem ide, hogy felvezessem a mai témát: a szkinhedek szubkultúrájába szeretnék egy kis betekintést nyújtani, mint olyan kívülálló, aki azért egy kicsit jobban belelát a lényükbe, mint más kívülállók. Talán azt gondolnánk, hogy egyfajta uniformitás uralkodik a köreikben, hiszen mind egyformán néznek ki (a szkinek mondjuk pont annyira egyformák, mint a kínaiak), és biztos ugyanúgy is gondolkodnak. Pedig nem. Ha a felszínt egy kicsit megkapargatjuk, hamar rájöhetünk, hogy még ők is sokskinűek (ez de szar volt...). Nézzük a legjelemzőbb tulajdonságaikat.

A szkinhedek megjelenése
A legszembetűnőbb vonás a kopasz fej, ezt mindenki tudja. Persze kopasz más is lehet (pl. jellemzően a kidobóemberek), ugyanakkor nem minden szkinhed kopasz. Előfordulnak például egyéb módon felnyírt vagy Hitler-frizurás alakok is. A ruhatáruk alapkelléke a katonai bakancs, benne fehér fűzővel, a katonai nadrág (akár fekete-szürke-fehér verzióban is), esetleg a fakított/koptatott farmer, a narancssárga belsejű bomber-dzseki és a (jellemzően) fehér nadrágtartó. A pólóik gyakran náci/hungarista jelképeket tartalmaznak, mint például birodalmi sas, horogkeresztre hajazó jelkép, Dávid-csillagot a szemetesbe hajító alak, Szálasi Ferenc arcképe, nyilaskereszt, Nagy-Magyarország-sziluett és/vagy rovásírás. A testüket gyakran tetoválják. Ezek az ábrák szintén a fenti jelképtárból kerülnek ki. Fülbevalót, ékszert szinte sosem hordanak, viszont gyakran viselnek nemzetiszín karszalagot (esetleg életérzés-karkötőt), Nagy-Magyarországos vagy vaskeresztes kulcstartót. Mostanában közkedveltté vált köreikben a 'Lonsdale' márkájú ruházat is, mivel azok feliratában helyet kap az NSDA betűsor, ami csak egy betűvel tér el a hitleri nemzetiszocialista párt rövidítésétől. Vannak szkinhedek, akik barkót viselnek, ami a kopasz fej mellett —véleményem szerint — rendkívül ocsmánnyá teszi a fizimiskájukat.
A szkinhedek gondolkodásmódja
Ha lehet egyáltalán ilyenről beszélni. Tapasztalatom szerint ezek a fiatalemberek maximum 1-2 szintig képesek a gondolataikat egymásba fűzni, tehát olyan primitívek, hogy a köreikben elterjedt ideológiai paneleket képtelenek továbbgondolni. Ezt az is bizonyítja, hogy ha rájönnének eszméik tarthatatlanságára, valószínűleg felhagynának ezzel az életmóddal, és akkor jól elfogynának. Néhány gondolati elem:
- a világ összes bajáról a zsidók tehetnek
- minden jelentős politikai, kulturális és gazdasági pozícióban zsidók vannak
- minden zsidót, cigányt, négert, buzit és bevándorlót ki kell irtani
- kár, hogy Hitler elvesztete a II. Világháborút, vagy legalább tovább kitartott volna
- aki ezekkel nem ért egyet, az maga is zsidó, maximum zsidóbérenc
Ezen kívül alapvetően militáns gondolkodásúak, az ököljogban hisznek és tekintélyelvűek (bár csak bizonyos történelmi személyeket tekintve). Imádják a világháborús relikviákat és a katonai dolgokat (rohamsisak, katonai öv, stb.).
A szkinhedek kulturális jellemzői
A kultúra számukra a nekik szóló zenék (pl. Egészséges fejbőr, Magozott cseresznye, Oi-kor, Panzers, stb.) hallgatásában, a sörözésben, társas zsidózásban és különféle rigmusok szavalásában merül ki. Utóbbiak közül egy-két gyöngyszem:
Egy sor virág, egy sor fűz / Egy sor cigány, egy sortűz.
Megláttam egy arabot, / Letéptem egy darabot, / De az arab hülye lett, / S kinyalta a seggemet.
Sárkány ellen sárkányfű, / Cigány ellen bőrfejű, / Zsidók ellen németek, / Éljenek a szkinhedek!
Ezen kívül betéve tudják az összes jelentős történelmi személyiség, politikus és közismert emberek vélt vagy valós zsidó mivoltát, sokszor még eredeti nevüket is (Rákosi - Rosenfeld, Kun Béla - Kohn Béla, Hernádi Judit - Hertz Judit, Szekeres - Stern, stb.). Közkedvelt felkiáltásuk az Oi!, ami nem tudom, honnan ered, de gyakran használják. Ha agyuk emlékközpontjában ezek mellett még marad némi hely, azt általában dalszövegek és közismertebb revizionista nóták (Szabadkai udvaron; Lesz, lesz, lesz...; Szőke Tisza haragjában..., Horthy Miklós katonája, stb.) töltik ki. Az emlegetett rendezvény egyetlen kulturális, történelmi vagy politikai előadásán sem vettek részt, és vért adni sem voltak (utóbbi oka valószínűleg a "nehogy má' egy zsidó kapja meg" gondolat volt), ami minden egyebet elmond róluk. Az ott töltött 8 (vagy kevesebb) napot ivással, óbégatással, zsidózással és józanodással töltötték el.
Szkinhed típusok
Autentikus szkinhed: a fenti tulajdonságok mindegyike jellemző rájuk (egytől-egyig), a köztük levő különbséget csak azok intenzitása adja. Például lehet, hogy nemcsak magyar szkinhed zenekarokat hallgatnak, hanem német nyelvű, hörgő, náci zenét is, vagy úgy gondolják, hogy nemcsak minden zsidót (buzit, stb.) kell kiirtani, és akkor de jó lesz, hanem a 'zsidóbérenceket' is. A civil életben ugyanúgy néznek ki, mint egymás társaságában, ami jelentősen visszaveti a lehetőségeiket (ennek oka szerintük nem a megjelenésük, hanem a...na kik?)
Pszeudo-szkinhed: vagy hívhatnám kocaszkinhednek is. Ezek a hiányzó kellékeket valami egyébbel pótolják, például bakancs helyett bakancsnak látszó tárgyat hordanak, nem tetováltaják magukat vagy felvesznek akár Adidas-pólót is. Az ideológiával sem azonosulnak, maximum meggyőződés nélkül szajkózzák azt. Sokszor a hajukat is úgy hordják, mint bárki más, amikor összejönnek, akkor viszont leborotválják a fejüket. Nyáron elég hülyén is néz ki a lebarnult bőr mellé a rikítóan fehér fejbúb. Szerintem esetükben arról van szó, hogy abban a korban, amikor önmagukat keresik, valahogy egy ilyen társasághoz csapódnak. Tetszik nekik a hangadók határozott kiállása, a felnőttekkel szembeni hozzáállása és a merészség, később aztán az egyéb kellékeket is magukévá teszik. Ugyanígy válnak egyesek emóssá, punkká vagy valamely együttes fanatikus rajongójává. Amint egy kicsit érettebbek lesznek, kikerülnek ezekből a körökből.
Proteszt-szkinhed: ezekből van a legkevesebb, hiszen létrejöttük alapvető oka a valami ellen való lázadás. Ez lehet a szülők bosszantása, iskolai botránykeltés, bárminemű figyelemfelhívás, vagy az igazságérzetük sérülése miatti határozottnak hitt kiállás (a megjelenésükkel). Ha a problémájuk megoldódott, újra normálisak lesznek, esetleg valamilyen más szubkultúra tagjává válnak (mondjuk mert megunják a jelenlegit),
Hát, ma megint egy kicsivel okosabbak lettünk.