perzsa bejegyzései

Talán még nem szólok későn, hogy a mégsem-szexpláza Lurdy Házban macskakiállítás van a hétvégén.

700 Ft a belépő, egy régebbi macskás újság egyik labdás mellékletű számát adják mellé, és 10-18 óráig tart nyitva. Lehet venni például virágot, kecskebogyó jellegű édességeket, csúcsszuper porszívófejet, egyéb hülyeségeket, meg persze macskafelszereléseket és -kajákat is. A hirdetés és a hangosbemondó szerint is a helyszínen ingyenesen lehet tanácsadást kérni egy állatorvostól, akit ugyan én nem láttam, de biztosan civilben volt. Mondjuk nem is kerestem, mert nem azért mentem.

A kiállítást természetesen úgy kell érteni, hogy versenyt tartanak, és amelyik macsekokat éppen nem a zsűri fogdossa, azokat meg lehet tekinteni, amint a ketreceikben hevernek. A Rolcsival azt találgattuk, hogyan lehetnek ezek ilyen nyugodtak. Mind csak döglik, hever, egymáson fekszik vagy az almában (alomjában) hasal. Állítólag nincsenek benyugtatózva, szóval 150 fajtársuk közelsége ellenére is teljesen önkéntesen nem csinálnak semmit. Tömeg egyébként volt rendesen, de azért kis türelemmel mindegyik macskához hozzáférni, lehet beszélgetni a gazdikkal (akik jellemzően tenyésztők), és külön kérésre esetleg még simogatni is tudunk, ha a gazdi megengedi. 

Házimacskából csak úgy 5 van (de abból az egyik díjnyertes), szóval nem nagyon volt hasonlítási alapja a mi kis Desinknek, viszont sok más fajtából láthattunk jó pár példányt. Például a Maine coon-ok mérete engem lenyűgözött, ugyanis hatalmasak, ráadásul hosszú a szőrük. A perzsa macsekok sosem jöttek be, mert boxerpofájuk van, a sziámik kék szeme viszont gyönyörű, csak ne volna olyan keskeny a pofájuk. A skót lógófülűnek nem tetszett a füle, mert olyan, mintha csonkolva lenne, a brit rövid szőrű meg dagadéknak tűnik. Utóbbiból az ezüst-szürke-fekete csíkos viszont gyönyörű. Na és persze a sphynx. Hát ez olyan egy undorító szörnyszülött, hogy az valami okádék. Rolcsinak persze baromira tetszett, mint minden, ami szőrtelen (khm, a szőrtelem tengerimalacokra gondoltam), még meg is simogatott egyet, de engem kényszerrel sem lehetne rávenni, hogy hozzáérjek. Más fajok képviselőiből is van bőven, felsorolni is hosszadalmas lenne, de akármilyenek is, mind aranyos. A legjobb az lenne, ha ezek mind szabadon lennének, én meg ott hemperegnék közöttük...Csak ezzel az volna a baj, hogy az egér-, nyúl- és tengerimalacárusok árukészlete hamar elfogyna.

Igazából mondjuk nem is macskákat nézni mentem, hanem mert a múltkor a Duna Pláza egyik kereskedésében láttam egy többszintes plüssel bevont macskabútort, és abban reménykedtem itt is árulnak majd olyat. Volt is, és annak ellenére, hogy minden iszonyú drága, ezt olcsóbban megkaptam, mintha a Plázában vettem volna. Csak 13850 Ft volt, és sokkal tutibb, mint amaz. Hazacipelni ugyan nem volt könnyű, de összerakni semeddig nem tartott, ráadásul még a lakás egyetlen olyan pontján is tökéletesen elfér, ahova még tehető egyáltalán bármi is.

Csak az a baj, hogy az eltelt közel egy napban Desiré kb. 3 percet tartózkodott rajta, azaz kb. tizedannyit, mint a bútor hatalmas dobozában.

Remélem, nem volt ez is pénzkidobás...

UPDATE: a napi macskabútoron való tartózkodást 3 percről jelentősen sikerült feltornázni: 5 perc a végeredmény.