vírus bejegyzései

Ez a hétvége eddig a semmittevés jegyében telt. Tegnap este Teo blogját olvasgattam, mivel a párom nem volt itt. Most is dolgozik, holnap meg hazamegy a szüleihez, szóval csak este látom. Éjjel háromig voltam fent, de nem értem a blog végére, pedig nagyon tetszett. Aztán kalandozgattam kicsit a neten, aminek következtében bekaptam valami jó kis vírust, de már nem volt kedvem nekilátni a több órás vírusirtásnak. Inkább 11-kor, amikor ma felkeltem. Jó pár órám eltelt vele, mire megtaláltam (meg a többi 40 haverját), de kiirtottam (asszem). Még csak idegbeteg sem lettem, mert hasonló már történt a gépemmel (random időközönként újraindul), és még most is volna jó pár fegyver a tarsolyomban. Viszont így van egy jó kis tűzfalam, ami időben szól, ha valami megint próbálkozik (és próbálkozik is minden bekapcsoláskor).

Közben volt időm takarítani, hiszen csökkentett üzemmódban ugyebár semmi értelmeset nem lehet csinálni. Olyan nagyon azért nem borultam el, úgyhogy holnapra is marad bőven tennivaló. A drágaszágom nagyon jól tud főzni, csak ne kéne utána minden alkalommal újjáépíteni a konyhát... A tűzhely most is úgy nézett ki, mintha ráhánytak volna, a mellette levő mikró oldala, meg antik olajcseppektől volt recés. Na ezek is úgy jártak, mint a vírusaim, le lettek törölve. A drága üvegasztalom egy homokozóhoz hasonlított, a fürdőszobatükröt meg úgy kellett elővakarnom a ragacsoktól. Ez utóbbi állapota holnap estig marad így, amíg Rolcsikám fogat nem mos (aztán másnap reggel meg be nem zselézi a haját). Hiába, a tisztaság már csak ilyen kérészéletű dolog.

Délután még olvastam kicsit. Nem is emlékszem, mikor olvastam utoljára itthon az ágyamon (a fürdőkádban szoktam). Kicsit bosszant is, hogy felhalmoztam magamnak egy halom könyvet, és amikor volna időm, akkor csupa hülyeségekkel csapom agyon az időt. Csupa olyan dolgokkal, amik helyett a saját kulturális épülésemmel foglalkozhatnék. Sőt, mivel ennyi könyvem van, már ezek között is rangsort teszek, hogy "ez ponyva, semmi haszna", "ez meg hasznos". Egyébként a Bibliát olvastam, mert nemrég eldöntöttem, hogy végig akarom olvasni. Nem hiszek, de a Biblia ismerete sokat segít a világot, a történelmet, a művészetet megérteni, hiszen a nyugati civilizáció (és mindezek) alapja. Sajnos nagyon lassan haladok, de már Mózes I. könyvében is számtalan olyan dolog szerepel, amire az ember (vagy én) csettint egyet, hogy "basszus, ez innen van?".

Hétfőtől meg új élet indul, úgyhogy most lazulhatok is kicsit. Csak azt nem tudom, hogyan fogom majd bírni azt a sok dolgot, amit csinálni szeretnék. Már nem vagyok a régi (de új sem!).